Végtörlesztés: kellemetlen meglepetéseket okozhatnak a plusz költségek

Megosztás Tetszik

A végtörlesztéssel kapcsolatban számos kérdés, kétség merült fel. Cikksorozatunkban a főbb fogalmak tisztázására és a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkoztunk. A végtörlesztés lehetséges pluszköltségeiről, az illetékekről és a pénzintézetek egyéb feltételeiről olvashat a sorozat befejező cikkében.

Cikksorozatunk első részében a végtörlesztés fogalmát tisztáztuk, megválaszoltuk, hogy csak az ingatlanokra vagy a gépjárművekre felvett kölcsönök, esetleg a szabad felhasználású hitelek tekintetében is irányadóak-e az új szabályok. Arról is írtunk, hogy mely devizák esetében és milyen árfolyamon lehet élni az új lehetőséggel, s arra is kitértünk, mi az, amit a jogszabály nem határoz meg pontosan. A folytatásban a további feltételeket foglaltuk össze, s arról is írtunk, hogy kik élhetnek a végtörlesztés lehetőségével. A cikksorozat befejező részében a vétörlesztés lehetséges költségeiről, az illetékről, és a nemvárt intézményi feltételekről írunk.

Mekkora plusz költségekkel járhat a végtörlesztés, milyen költségeket háríthatnak a pénzügyi intézmények az adósokra?

A pénzügyi intézmény a végtörlesztésért költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel az adós terhére [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, Hpt. 200/B. § (4)].

A végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért nem kérhető díjazás. [Hpt. 200. § (5) d)]

A pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a THM részét is képező, és a kamattal „kéz-a-kézben” járó kezelési költséget. A törvény nem rendezi világosan, hogy a kezelési költségen túl mely költségek állnak közvetlen kapcsolatban a deviza forrás megszerzésével (ilyen lehet a hitelbírálati díj, értékbecslési díj, hitelközvetítői jutalék, stb.) erről tájékozódjanak alaposan a végtörlesztéssel érintett hitelt folyósító pénzügyi intézménynél, a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében!

Semmiképpen nem számolható fel azonban a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség. [Hpt. 210. § (5a)]

Megjegyezzük: a fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy – a végtörlesztés egyébként sem csekély fizetési terhén felül – további fizetési kötelezettségek merüljenek fel, még ha azokat nem is közvetlenül a pénzügyi intézmény terheli az ügyfelekre (pl. ha valamilyen oknál fogva a közjegyzői okirat módosítása válik szükségessé, akkor a közjegyzői díj, bár végtörlesztésnél jó esetben nem jellemző a közjegyzői okirat módosításának szükségessége).

Figyelem! A pénzügyi intézmények a fenti rendelkezések alkalmazhatósága érdekében egyoldalúan módosíthatják az érintett adósokkal kötött kölcsönszerződések végtörlesztésre vonatkozó részét, illetve az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit. [Hpt. 234/F. §] A változásról mindig tájékoztatást kell adniuk, de az óvatosság és a figyelmesség fogyasztói oldalról sem árt!

Várhatóak-e további kiadások a végtörlesztéssel kapcsolatosan, kell-e illetéket fizetni, ki állja a földhivatali eljárás (jelzálogjog törlése) költségeit?

A Végtörlesztési törvény mentesíti a végtörlesztés fentiekben szabályozott lehetőségét igénybe vevőket a pénzügyi intézmények által elengedett követelések és az otthonvédelmi rendelkezések folytán a magánszemélyeknek nyújtott vagyoni előny, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása kapcsán őket terhelő ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség, illetve a személyi jövedelemadó alól. A kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek a végtörlesztéssel megszűnő hitelezői biztosítékok törlésére, illetve az otthonvédelemmel kapcsolatos (pl. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára bejegyzésre kerülő vagyonkezelői-) jogok bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díj alóli mentességéről is.

Mit tehetünk akkor, ha a pénzügyi intézmények az előírások ellenére további feltételeket támasztanak?

Nyilvánvaló, hogy a végtörlesztéssel érintettek jó ideje kényszerhelyzetben vannak, de a megkönnyebbülés vágya és a határidő szűkössége miatti „most vagy soha!” hangulat ne sarkalljon senkit meggondolatlan, letisztázatlan kötelezettségvállalásra a pénzügyi intézményekkel szemben! Ügyeljenek arra, hogy döntési helyzetben mindig olyan utat válasszanak, amely nem fosztja meg Önöket a pénzügyi intézménnyel szembeni jogi fellépés lehetőségétől! Mérlegeljenek, és ha szükséges, akkor akár pénzügyi, jogi szakember segítségét is kérjék, akik az eset valamennyi körülményének ismeretében további javaslatokkal élhetnek!

Honnan szerezhetem be a hivatkozott jogszabályokat?

A jogszabályok több helyen fellelhetőek, de egyéb lehetőség híján a Magyar Közlöny oldaláról vagy a kormányzati portálról is letölthetőek, illetve egyes információk a hitelsegitseg.hu oldalon is megtalálhatóak.

dr. Kocsis Ádám/ dr. Csurgay András Zsolt
Csurgay Ügyvédi Iroda