Foglaló engedményezésének adóvonzata és számviteli elszámolása ingatlanvásárlás esetén

Megosztás Tetszik

Hogyan kell adózási és számviteli szempontból kezelni azon tényállást, amikor egy kft. eláll ingatlanvásárlási szándékától, de foglalóját egy másik kft.-re engedményezi? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group Kft. igazgatója, adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Adott B és C Kft., és egy ipari parkban külön helyrajzi számon nyilvántartott egy-egy terület. Mindként kft. foglalót adott az egyébként egymás mellett lévő terület megvásárlásához. Még a vásárlás véglegesítése előtt C Kft. elállt a vásárlási szándékától. Mivel a foglalót elbukná, úgy döntött, hogy B Kft. javára engedményezi a befizetett foglalót, és B Kft. vásárolja meg mind a kettő területet. B Kft. tulajdonosa C Kft.-ben is rendelkezik üzletrésszel. Az ügyvéd engedményezési adásvételi szerződést készít, vagyis a két foglalót beszámítják B Kft. vételárába. Kérdésem, hogy ezt a tényállást adózásilag, illetve könyveléstechnikailag hogyan kell helyesen kezelni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Jelezném, hogy a pontos válaszhoz az eset összes körülményét ismerni szükséges (pl. kapcsolt felekről van-e szó, az engedményezés ellenértékkel vagy ellenérték nélkül történik stb.), így általánosságban az alábbiakról tájékoztatom.

1. Számvitel

Engedményező (nincs ellenérték, így pénzügyi elszámolás):

T 86 Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke

K 35 Adott előleg

Engedményező (van ellenérték, így pénzügyi elszámolás):

T 86 Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke

K 35 Adott előleg

T 36 Különféle egyéb követelések

K 96 Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke

T 38 Elszámolási betétszámla

K 36 Különféle egyéb követelések

Engedményes (nincs ellenérték, így pénzügyi elszámolás):

T 36 Vásárolt követelések

K 96 Egyéb bevétel

T 96 Egyéb bevétel

K 48 Passzív időbeli elhatárolás

Az időbeli elhatárolás megszüntetése a térítés nélkül átvett követelések kivezetésekor, a kivezetett követelés értékével arányosan történhet.

Engedményes (van ellenérték, így pénzügyi elszámolás):

T 36 Vásárolt követelések

K 45 Kötelezettségek

T 45 Kötelezettségek

K 38 Pénzeszközök

2. Általános forgalmi adó

A C társaság az ingatlanra vonatkozó foglaló-követelését engedményezi a B társaságnak. Ez meglátásom szerint áfaköteles ügyletnek minősül (és ezáltal számla kiállítási kötelezettséggel is jár), mivel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 13. § (3) bekezdésében foglalt tényállásnak nem felel meg (mivel C nem az áfa szerinti teljesítéséből származó pénzkövetelését engedményezi) és így nem esik az áfa körön kívüli kategóriába.

3. Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 8. § (1) d) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett tétel, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.

A Tao tv. 3. számú melléklet A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költség, ráfordítás az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében

a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és

az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, illetve

az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Mindezek alapján amennyiben az engedményezés ellenérték nélkül történik és így nincs a felek között pénzügyi elszámolás, valamint B nem bocsátja C rendelkezésére a fent előírt nyilatkozatot, úgy a foglaló összege kapcsán adóalap növelési kötelezettség keletkezik a C-nél.

Továbbá, amennyiben a felek kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, úgy a szokásos piaci ár elvét is figyelembe kell venni az ellenérték megállapításakor és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség is felmerülhet.