adozona.hu
Túl az alanyi mentességi határon: mi a teendő?
//adozona.hu/afa/Tul_az_alanyi_mentessegi_hataron_mi_a_teend_L1O3A0
Túl az alanyi mentességi határon: mi a teendő?
Olvasónk a következőket kérdezte: „Egy kft. jelenleg alanyi adómentes, de hamarosan nem EU-s tagállamból megszerzett export árbevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben is be kell jelentkezni az áfa általános szabálya alá, vagy sem? Belföldi értékesítése nincs. Beszerzései is nem EU-s tagállamból származnak, az áru nem érinti Magyarország területét, közvetlenül küldik a vevőhöz Dubajba. Koreából történik a beszerzés, és Dubajba megy az áru.” Bartha Katalin okleveles adószakértő (InterTax Pro Kft.) válaszolt.
A kérdésében megjelenő adózási problémát indokolt két részre választani. Elsőként a kérdéseire adom meg a válaszokat. Ezt követően pedig egy másik problémára szeretnék rávilágítani – kezdte válaszát Bartha Katalin.
Az áfatörvény [2007. CXXVII. tv] 188. és 193. §-ai együttes olvasata alapján megállapítható, hogy export értékesítés esetén az alanyi adómentességet választó adózó alanyi mentes minőségében jár el, vagyis az éves 6 millió forintos értékhatárba beleszámítanak ezen értékesítések árbevételei. Vagyis arra az értékesítésre, amellyel átlépik az értékhatárt, már az exportértékesítés szabályait kell alkalmazni, a tekintetében már nem járhat el alanyi mentesként az adózó. Az értékhatár átlépésével 15 napon belül be kell jelenteni a változást az adóhatóságnak.
Az értékhatár átlépése adómérték-változást ugyan nem okoz, hiszen az export értékesítés is mentességet élvez, ha a mentességi feltételek fennállnak, de a számlán az adómentesség okaként már nem az alanyi adómentességre, hanem az export miatti adómentességre kell hivatkozni.
Ugyanakkor a 193. § (1) g) pontja értelmében termékimport esetén nem járhat el alanyi adómentesként az adózó, tehát ezen beszerzése után – eddigi is – áfafizetési kötelezettsége keletkezett.
Mindezek együttesen az eddigiekre is felvetik, hogy miért alanyi adómentes az adózó? Hiszen ha az általános szabályok szerinti adózást választotta volna, akkor értékesítései mentesek az adó alól, és a beszerzések áfatartalmát is levonhatta volna. Alanyi mentesként az értékesítés ugyan nem visel adóterhet szintén, de a beszerzések áfáját finanszíroznia kellett, mert nem vonhatta le azokat.
Ha valóban nincs más alanyi mentességet indokolttá tévő körülmény, akkor az értékhatár átlépése tulajdonképpen egy kedvezőbb áfahelyzetet eredményezne az adózónak, mint az alanyi adómentes státusz.
A kérdésben megjelenik azonban egy információ, amely egy a fentinél lényegesebb problémára hívja fel a figyelmet. Ez pedig az, hogy az áru nem érinti Magyarország területét. Az előbbi információ felveti, hogy a magyar adózó egy láncügylet közbenső tagja. Ha valóban láncügyletről van szó és az áru nem érinti Magyarország területét, akkor ezen ügyletek nem a magyar áfatörvény hatálya alá tartoznak, hanem vagy az indulás, vagy az érkezés államának szabályai szerint kell eljárni az adójogi kezelés megítélése során. Ebből kifolyólag az ügyletekből származó árbevételek indifferensek az alanyi mentesség 6 millió forintos összeghatára számítása során.
Hozzászólások (0)