Hasznos alapterületbe tartozó helyiségek az áfában

Megosztás Tetszik

Lakóingatlan esetében a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának egyik feltétele, hogy a hasznos alapterület ne haladja meg a jogszabályi maximumot, amely többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásnál legfeljebb 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlannál pedig legfeljebb 300 négyzetméter. Ezen feltétel teljesítése során fontos annak vizsgálata, hogy mely helyiségek számítanak bele a hasznos alapterületbe.

A 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 259. § 13/A pontja alapján „összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a és 88. pontjai által meghatározott alapterület."

Az értékhatárnak való megfelelés szempontjából az áfatörvény 259. § 12. pontjában foglaltak szerinti lakóingatlan (előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.) összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Azaz a lakóingatlan összes hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség alapterülete (és ezen ingatlanrészekre a kedvezményes adókulcs nem alkalmazható).

Az áfatörvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen ingatlan minősül lakás céljára létesülő ingatlannak, azaz melyek a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges funkciók, ezért ezzel kapcsolatban a 280/2024. kormányrendelet (Téka) 126. § szerinti lakásfogalom ad iránymutatást.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• lakás fogalma,

• nettó alapterület fogalma,

• összes hasznos alapterület számítása,

• tárolók, garázsok minősítése,

• helyiségnek nem minősülő épületrészek, külső terek.