Lakóingatlan esetében a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának egyik feltétele, hogy a hasznos alapterület ne haladja meg a jogszabályi maximumot, amely többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásnál legfeljebb 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlannál pedig legfeljebb 300 négyzetméter. Ezen feltétel teljesítése során fontos annak vizsgálata, hogy mely helyiségek számítanak bele a hasznos alapterületbe.
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Nemcsak a laikusoknak okoz gondot az ingatlan áfakulcsát befolyásoló hasznos alapterület meghatározásra, hanem az adószakértők is sokat vitatkoztak az értelmezésen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye segíthet az eligazodásban.
Tisztelt Szakértő! Építőipari tevékenységet végző cég magánszemély részére 5 százalékos áfával állítja ki a számláit, mivel az általunk értelmezett hasznos alapterület az előírtakat nem haladja meg. (Többlakásos ingatlanok esetén a lakásonként 150 négyzetmétert, egylakásos lakóingatlanoknál a 300 négyzetmétert.) Viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát. Ezért a kérdésem, hogy a hasznos alapterületbe a lakásokhoz tartozó pince, terasz, erkély beletartozik-e? Az állásfoglalás szerint tehát, ha a többlakásos ingatlan hasznos alapterülete pincével együtt a 150 négyzetmétert meghaladja, akkor csak 27 százalékos áfatartalommal állíthatta volna ki a cég a számláit? Egylakásos ingatlan alapterülete terasszal együtt több mint 300 négyzetméter, ebben az esetben az 5%-os áfakulcs nem alkalmazható? Tisztelettel: Lászlók Éva
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték