adozona.hu
Őstermelő bérben szánt, vet, arat, s így adózik
//adozona.hu/afa/Ostermelo_szant_vet_arat_s_igy_adozik_8NQ8HX
Őstermelő bérben szánt, vet, arat, s így adózik
Mezőgazdasági őstermelő hogyan, milyen feltételekkel végezhet mezőgazdasági szolgáltatást (szántást, vetést, aratást stb.)? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.
A Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (III. 3.) FVM-rendelet írja elő a mezőgazdasági szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végzőkre és az ennek során használt munkaeszközökre vonatkozó szabályokat, követelményeket, így például a talajművelésre, az arató- és cséplőgépekre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet melléklete sorolja fel azokat a mezőgazdasági és erdészeti gépeket, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges. Ilyen például a traktor, az önjáró betakarítógép, a mezőgazdasági rakodógép is.
Az ügyletet a Ptk. 6:255. §. szerinti mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapozza meg (függetlenül attól, hogy az őstermelő egyéni vállalkozói engedéllyel nem rendelkezik.).
Amennyiben az őstermelő a szolgáltatás teljesítése érdekében idénymunkásokat foglalkoztat, vonatkozó kötelezettségeinek – különösen az érintettek jogviszonyának bejelentését érintően – az egyszerűsített foglalkoztatásról 2010. évi LXXV. törvény előírásainak megfelelően kell teljesítenie.
A személyi jövedelemadózás rendszerében a más részére nyújtott mezőgazdasági szolgáltatás – mint például a kérdésben is említett bérszántás, vetés, aratás – bevétele nem minősül őstermelői tevékenység bevételének (szja-tv. 3. §. 18. pont, 6. számú melléklet).
Amennyiben az őstermelőnek e státuszával párhuzamosan nincs – mezőgazdasági szolgáltatást végző – egyéni vállalkozása (ez jelen esetben valószínű), akkor egyéb önálló tevékenységből származó bevételként kell elszámolni a mezőgazdasági szolgáltatásért kapott ellenértéket.
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a kifizető fogalmát.
Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője ennek megfelelően kifizetőnek minősül – e körbe tartozhat egy másik őstermelő is – a mezőgazdasági szolgáltatások ellenértékéből adóelőleget kell levonnia.
Foglalkoztatónak minősül ugyanis a magánszemély is, ha biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat egy másik magánszemélyt. A biztosítási jogviszony önálló tevékenység folytatása esetén akkor jön létre, ha a szolgáltatás ellenértékének jövedelemtartalma a megbízási időszakára vetítve eléri a mindenkori minimálbér 30 százalékát. Ez 2016. évben napi 1 110 forintot jelent. (A jövedelem számításakor azokat a költségeket, amelyek az őstermelői tevékenységgel és az azon kívüli tevékenységgel is összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve, ha az adott tételre vonatkozóan az szja-tv. másként nem rendelkezik.)
Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, úgy az adóelőlegen túl, a kifizetőnek a magánszemélyt terhelő járulékokat is le kell vonnia.
Amennyiben pedig nem jön létre biztosítási viszony az önállótevékenységből származó jövedelmet eho terheli.
Az áfatörvény szerint mezőgazdasági tevékenység – többek között – a 7. sz. mellékletének II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja) és a szolgáltatás igénybevevője olyan áfa adóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult. A melléklet II./1. pontja szerint ide tartozik a talajművelés, az aratás, a vetés is.
Tekintettel arra, hogy az őstermelőnek van adószáma, az őstermelői tevékenységén kívüli mezőgazdasági tevékenységére nézve is számlaképes. A számlán ugyanazt az adószámot kell tehát feltűntetnie, amit őstermelői tevékenysége kapcsán is használ.
A tevékenység jellegéből adódóan a szolgáltatás igénybevevői mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Amennyiben ők maguk is jogosultak kompenzációs felárra, a kérdésben említett őstermelő által kiállított számla nem tartalmazhat kompenzációs felárat. Ha a mezőgazdasági tevékenységen kívüli egyéb tevékenységére az őstermelő nem választotta az alanyi adómentességet, úgy az általános szabályok szerinti áfát (27 százalék) kell felszámítania.
Hozzászólások (0)