Közösségi beszállítók – problémák a számlákkal

Megosztás Tetszik

Az Adózóna olvasójának sok gondja adódik a közösségi beszállítók számláival. A helyzet tisztázásához Bunna Erika adótanácsadó nyújt segítséget.

A kérdések konkrétan így szóltak: "Az áfaszabályok megváltozásával rengeteg problémánk adódik. Sok közösségi szállító áfásan (magyar áfával) számláz cégeknek. Én úgy gondolom, a közösségen belüli cég-cég közötti szabályok nem változtak (önbevallás, összesítő nyilatkozat). A külföldi beszállítók azonban nem akarnak, csak áfás számlát kiállítani, nem hajlandóak a számlát javítani. Hogyan lehet elszámolni ezeket a számlákat? Levonható az áfájuk? Nem csak a magánszemélyek részére számlázhatnának áfásan? Számoljuk el a számlát bruttó módon? Elismert költség lesz? A számla a cég nevére szól."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ön jól tudja, adóalanyok közötti viszonylatban nem változtak a közösségi termékügyletek szabályai. Ha önök megadják közösségi adószámukat az eladó felé, neki áfa nélküli számlát kell kiállítania, mivel teljesülnek az adómentes közösségi értékesítés feltételei:

» áfatörvény 89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, feltéve, hogy:

a) az egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik, és

b) az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) részére az értékesítés történik, adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és ezt az adószámot közölte az értékesítővel.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem alkalmazandó, ha a teljesítésre kötelezett adóalany a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

A külföldi áthárított áfa visszaigénylése értelemszerűen nem lehetséges a magyar áfabevallásban. Közösségi partnerek esetén azok visszaigénylését külön eljárásban lehet kérni, melynek szabályai az alábbiak.

A külföldi áfa visszatérítésére vonatkozó magyar előírásokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) XXII. fejezete, illetve a 32/2009. PM rendelet tartalmazza, az uniós joganyagot tekintve a 2008/9/EK tanácsi irányelvben (8. direktíva) találjuk a szabályozást.

Fontos azonban, hogy elsődlegesen a visszatérítés államának szabályai az irányadóak, az Art. csak a magyar adóhatóságnak mint „postásnak” a szerepét és az eljárás Magyarországon történő szakaszát, a kapcsolattartás módját szabályozza. Így a formai feltételek meglétét a magyar adóhatóság, viszont a tartalmi feltételeket a visszatérítés szerinti tagállam fogja vizsgálni. Formailag egy ELEKAFA nyomtatvány beküldése történik a magyar adóhatósághoz, amely azt továbbítja az illetékes hatóság felé.

Fentiek alapján az ELEKAFA nyomtatvány benyújtásával tudják a külföldi áfát visszaigényelni (az adóévet követő szeptember 30-ig nyújtható be). A részletszabályokat a fenti nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza.

Attól függetlenül, hogy külföldi áfáról van szó, annak számviteli kezelése megegyezik a magyar áfa kezelésével. Tehát visszaigényelhető külföldi áfa esetében költségként, az áfa nélküli ellenértéket kell könyvelni, míg az áfát visszatérítendő áfaként. A könyvelés időpontja a számlán szereplő ügylet tényleges teljesítési időpontja. A számla könyvelésekor az áfát egy egyéb követelés számlával szemben kell elszámolni. Ezt célszerű a következők szerint megoldani: a számla könyvelésekor az áfát 3682. Visszatéríttetendő áfa számlára könyvelni, majd a visszatérítési kérelem benyújtásának időpontjával a kérelemben szereplő áfaösszeget átvezetni a 3681. Külföldi adóhatóságtól visszaigényelt áfa.

A visszaigényelt, de vissza nem kapott áfát mint vissza nem térített áfa kell az egyéb ráfordítások között elszámolni. T 864. Vissza nem térített külföldi áfa – K 3681. Külföldi adóhatóságtól visszaigényelt áfa. A könyvelés időpontja az a nap, amellyel a külföldi adóhatóság megtagadja a visszatérítést.

Az így elszámolt költségek és ráfordítások a társasági adóban elismert költségnek, ráfordításnak minősülnek, ezért nem kapcsolódik hozzájuk adóalap-módosító tétel sem a társasági adóban, sem pedig az iparűzési adóban.

Ha az áfát az EU visszatéríttetési eljárásában nem kérné vissza a vállalkozás, bár az visszaigényelhető lett volna, akkor az áfakövetelés egy elengedett követelés lesz a könyvelésben. Ha azért nem kérné vissza, mert a visszaigénylési feltételeknek nem felel meg, akkor az áfa osztja az alaptevékenység sorsát könyvvitelileg, azaz arra a költségsorra kerül, ahova az alapügylet.

Összességében első körben az a javaslatom, hogy egyeztessenek a partnerrel, mert ha a partner helytelenül számítja fel az áfát, a külföldi áfa nem téríthető vissza.