adozona.hu
Használtcikkel kereskedik? Ezekre az áfaelőírásokra figyeljen!
//adozona.hu/afa/Hasznalt_ruhaval_kereskedik_Ezekre_az_afael_RNEXN1
Használtcikkel kereskedik? Ezekre az áfaelőírásokra figyeljen!
Tetszik
Sok a félreértelmezés a használtcikk-kereskedelemre vonatkozó adószabályok körül. Bartha Katalin okleveles adószakértőnk (InterTax Pro Kft.) olvasói kérdésre adott válaszában ilyen felvetéseket igyekezett tisztázni.
Olvasónk az alábbiakban kérte szakértőnk segítségét: „Egy kft. használt ruhák kereskedelmével foglalkozik. Eddig alanyi adómentes volt, de nemrég átlépte a 6 millió forintos értékhatárt. Bejelentkezett áfakörbe, mint használtcikk-forgalmazó, ezen belül is a globális módszert választotta. 1. A 6 millió forintos határ átlépésekor meghatározott összegű készlettel rendelkezett a vállalkozás. Jól gondolom-e, hogy amikor a korábban, még alanyi mentesként beszerzett készlet egy-egy darabját értékesíti, nem tud különbözetet számolni, az eladási árból nem tudja az áru beszerzési árát levonni, lévén azt nem az adott áfabevallási időszakban szerezte be, hanem még akkor, amikor alanyi mentes volt? 2. Szoktak ruhát vásárolni Parndorfban is. Ezek újak, amelyeket áfásan értékesít. Viszont nem kap névre szóló számlát, csak egy pénztárgép által kinyomtatott nyugtát, amin az árucikkek tételesen fel vannak sorolva. Jól gondolom-e, hogy költségként ezt is el lehet számolni?”
A használtcikk-kereskedőkre vonatkozó áfaszabályok nem bonyolultak, ám egyéb adózási formákkal való kapcsolódásuk, egyes tranzakciókra vonatkozó szabályokkal történő alkalmazásuk sokak számára okoz problémát, sok félreértelmezést eredményezhet és emiatt számottevő adókockázatot rejthet magában az érintett adózók számára, bocsátotta előre Bartha Katalin.
A kérdésben éppen két ilyen, sok félreértelmezésre okot adó terület jelenik meg, így – minthogy többeket érinthet a téma – szakértőnk kicsit bővebben adott választ.
A használt ingóságokra vonatkozó különleges áfaszabályokat az áfatörvény [2007. évi CXXVII. törvény] XVI. fejezete tárgyalja. Lényeges, hogy amennyiben az adott ügyletre e fejezet, vagyis a különbözeti vagy árrés-adózás szabályait kell alkalmazni, akkor az áfatörvény egyéb rendelkezései gyakorlatilag nem relevánsak az adójogi kezelés megítéléséhez (például a levonási korlátozásokra sem).
A használt ingóság olyan műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termék, amely adott, illetőleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható. [213. § (1) a) pont.]
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mikor kell alkalmazni az árrésadózás szabályait, mikor az általános előírásokat, mi vehető figyelembe az alanyi mentességi értékhatárnál, továbbá levonható-e a nyugtával igazolt beszerzés áfája!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Köszönöm az észrevételét.
Meglátásom szerint a Bockemühl ügy közösségi termékbeszerzés esetén nem tekinthető relevánsnak; az ügy és annak 53. pontja az áfatörvény 127.§ (1) bek. b) bb) alpontjának feleltethető meg, amelyben pedig a magyar szabályozás sem kizárólag számla alapján engedi az adólevonást.
A közösségi beszerzésre viszont nem ez, hanem 127.§ (1) bek. b) ba) alpontja vonatkozik, amelynek megfelelő irányelvi szabályozás [178.cikk c) pont] - egyebek mellett - szintén számlához köti a levonási jog gyakorolását.
A 127.§ (1) bek. b) ba) alpontja közösségi joggal való ellentéte így nem abban áll, hogy lehet e számla hiányában gyakorolni a levonási jogot vagy sem. Jogszerűen nem lehet.
A szabályozás közösségi joggal való ellentéte abban jelenik meg, hogy a magyar szabályozás a számla személyes rendelkezésre állását írja elő, míg az irányelv alapján elég a birtoklása. Ez a különbség pedig valószínűsíthetően a közösségi ügyletek túlnyomó többségében nem jelent tényleges különbséget, de előfordulhat, hogy igen. Ez utóbbi - legyen mondjuk 1% - esetben valóban megállapítható a magyar szabályozás közösségi joggal való ellentétessége, ezért ezen esetekben a közösségi szabályozás érvényre juttatása érdekében figyelmen kívül kell hagyni a magyar szabályozást.
Mindazonáltal a kérdés, ill. a cikk szerinti esetben arról van szó, hogy nincs számla, így az előbbiekben jelzett közösségi és magyar szabályozás szerinti különbség nem releváns, meglátásom szerint számla szükséges az adólevonási jog gyakorlásához.
Emiatt úgy látom továbbra is, hogy a cikkben helytállóan kötöttem számlához az adólevonási feltétel a nyugta ellenében.
Ugyanakkor nem vagyok tévedhetetlen.
Éppen ezért, örömmel veszem Kolléga úr, ha jelen hozzászólásomat áttekintve is megteszi észrevételét annak érdekében, hogy a közösségi beszerzések kapcsán az adózók jelentős részét érintő lényeges kérdésben - kell-e száma KBTB esetén a levonási joghoz vagy sem? - mi, szakemberek konszenzusra tudjunk jutni. Köszönöm előre is.
A pandorfi vásárlással kapcsolatban:
A magyar Áfa törvény 127. § (1) ba) pontja ellentétes a közösségi joggal, ezért figyelmen kívül kell hagyni. Az Európai Unió Bírósága C-90/02. sz. Bockemühl ügyben hozott ítéletének 53. pontja kimondta, hogy „…az az adóalany, aki …. a szolgáltatások címzettjeként köteles azok áfaterhének megfizetésére, adólevonási joga gyakorlásához nem köteles rendelkezni ….. számlával.”