Külföldön megfizetett áfa visszaigénylése: figyeljen a határidőre!

Megosztás Tetszik

A 2023-as naptári év során külföldön megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésére vonatkozó kérelem benyújtásának magyarországi határideje 2024. szeptember 30. (hétfő). A visszaigénylés összetett folyamat. A Grant Thornton Magyarország honlapján megjelent írásában a teljesség igénye nélkül bemutatja a legfontosabb részletszabályokat.

A magyarországi székhelyű cégek az általuk külföldön – ezt a fogalmat lentebb pontosítjuk majd – megfizetett általános forgalmi adót (áfa) nem tudják a magyarországi áfabevallásukban visszaigényelni. Ennek oka, hogy a külföldön igénybe vett szolgáltatás vagy az ott megvásárolt termék esetében a magyar cég által megfizetett áfa nem a magyar, hanem a külföldi ország költségvetésébe kerül befizetésre, így ezekben az esetekben nem a NAV az illetékes.

Milyen módszerekkel igényelhetjük vissza a külföldön megfizetett áfát?

Az általános forgalmi adó levonásának joga (egyéb feltételek teljesülése esetén) azonban minden, az Európai Unió területén belül letelepedett adóalanyt megillett, így a külföldön megfizetett áfa visszaigénylésére kettő módszer áll rendelkezésre (melyek azonban nem egymás alternatívái):

• az adott EU-tagállamba történő bejelentkezés (adóregisztráció); vagy
• a jelen cikkben tárgyalt külföldi áfa visszaigénylése.

Előbbi (a bejelentkezés útján történő visszaigénylés) csak akkor lehetséges, ha az adott EU-tagállamban olyan adóköteles gazdasági tevékenység is történt, amelyhez a helyi teljesítésű ügylet kötődik. Mivel ez az esetek jelentős hányadában nem valósul meg, így ilyen tevékenység, valamint ottani székhely vagy telephely hiányában a felszámított áfa visszaigénylésére kizárólag külön eljárásban, a külföldi áfa visszatérítésének szabályai szerint van lehetőség.

Mindenképpen szükséges definiálni, hogy jelen esetben mit értünk a „külföld” kifejezés alatt. Magyar adóalanyként – az EU 2008/9/EK tanácsi irányelve alapján – az összes Európai Uniós tagállamban (jelenleg Magyarországon kívül 26 ország EU-tag) lehetőség van az ott megfizetett áfa visszaigénylésére. Az EU tagállamain kívül azonban kizárólag olyan országban felszámított áfa visszaigénylése kérvényezhető, amellyel Magyarországnak kétoldalú viszonossági megállapodása van. Jelen pillanatban a következő 6 ország értendő ide: az EU-ból kilépett Egyesült Királyság, továbbá Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország.

A most tárgyalt, külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó eljárás kapcsán tehát összesen 32 (európai) ország érintett: 26 EU-tagállam és 6 „egyéb”.

Kik kérelmezhetik a külföldön megfizetett áfa visszatérítését?

A visszaigénylés folyamatát egy speciális kérelem (az ún. ELEKAFA-nyomtatvány) kitöltésével és (kizárólag!) elektronikus úton történő benyújtásával lehet elindítani. A visszaigénylésnek számos konjunktív (egyszerre teljesülő) feltétele van:

a kérelmezőnek az érintett ország vonatkozásában külföldi adóalanynak kell minősülnie;

• a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett gazdasági letelepedettsége;
• a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett helyi teljesítésű ügylete;
• a kérelmező a visszaigénylés kapcsán érintett terméket vagy szolgáltatást adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta fel.

A fentiekből következően nem jogosult az általa külföldön megfizetett áfa visszatérítésére az olyan magyarországi adóalany, amely belföldi tevékenysége révén egyébként sem jogosult az áfa levonására, vagy alanyi adómentességet választott, hívják fel a figyelmet a Grant Thornton Magyarország szakértői.

A külföldi áfa visszaigénylésekor a forrásország szabályai a mérvadóak!

A 26 EU-tagállam bármelyikéből történő visszaigénylés esetén a kérelmet a magyar állami adóhatósághoz (vagyis a NAV-hoz), a többi 6 ország – ideértve tehát az Egyesült Királyságot is – vonatkozásában viszont közvetlenül az érintett állam adóhatóságához kell benyújtani. A NAV-hoz benyújtott kérelmeket a NAV hivatalból továbbítja az érintett EU-tagállam adóhatóságához, így a kérelmezőnek ezzel már nincs további teendője. A kérelmet minden esetben az érintett ország adóhatósága bírálja el.

Éppen ebből kifolyólag az eljárás nyelve nem magyar, és amennyiben az érintett adóhatóságnak további kérdései lennének, szinte biztosan nem magyar nyelven fogja megkeresni a kérelmet benyújtó vállalkozást. A Grant Thornton Magyarország szakértőinek tapasztalatai szerint az eljárás ideje alatt érdemes rendszeresen ellenőrizni az e-mail postafiókunk kéretlen levelek (spam) részét is, illetve megfontolásra érdemes gondolat lehet egy külföldi adótanácsadó kapcsolattartóként történő bevonása, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az idegen adóhatósággal történő kommunikáció és így a visszatérítési kérelem elbírálása.

Üzemanyagnál 250 euró, más esetben 1000 euró adóalap elérése esetén a kérelemhez csatolni kell a gazdasági tevékenység teljesítését tanúsító számlák másolatait is. Mindenképpen szükséges előre összegyűjteni az érintett számlákat és egyéb dokumentumokat, mivel egy időszakra és egy országra vonatkozóan csak egyszer lehet benyújtani kérelmet. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy 400 euró összeg felett nem kötelező megvárni az éves benyújtási határidőt, ekkor ugyanis egy legalább 3 hónapot felölelő időszakra már be lehet nyújtani a visszaigénylési kérelmet. A kérelem benyújtásának egyszerisége azonban ekkor is érvényes emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.

Hangsúlyozandó, hogy a külföldi áfa visszatérítésénél minden esetben az adott forrásország nemzeti szabályrendszere a mérvadó, vagyis az az áfa igényelhető vissza, amit az adott országban levonásba lehet helyezni (függetlenül attól, hogy az adott áfa Magyarországon is levonható lenne-e). Noha az áfa szabályozása az EU szintjén alapvetően harmonizált (hiszen ugyanazon EU-irányelv alapján készültek el a nemzeti áfatörvények), bizonyos részletszabályokban előfordulhatnak nemzeti sajátosságok. Tipikus példa, hogy ellentétben Magyarországgal, néhány EU-tagállamban a személygépjárművek üzemanyagának áfatartalma is korlátozás nélkül levonható.

A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú

EU-tagállamok esetében a kérelem benyújtásának határideje jogvesztő: szeptember 30. Ezen határidő elmulasztása esetén nincs helye jogorvoslatnak, vagy igazolási kérelemnek. A 6 nem EU-tagállam ország esetében egyedi határidőszabályok érvényesek.

A kérelmek elbírálása általában 4 hónapon belül megtörténik. Ha hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre szólít fel a külföldi ország adóhatósága, akkor a határidő meghosszabbítható, az eljárás ekkor sem lehet azonban hosszabb 8 hónapnál – írja a Grant Thornton Magyarország honlapján.