Forgalom utáni jutalék, engedmény elszámolása

Megosztás Tetszik

Autójavítással foglalkozó cég vagyunk – írta olvasónk, hozzátéve, hogy a nagyobb vevőik részére szeretnének pénzt visszatéríteni a náluk végeztetett munkák díjából. A vásárlási összeg fix százaléka lenne ez a jutalék, havi elszámolással. Azt kérdezte, hogy ezt az összeget, egyfajta utólagos bónuszként egy számviteli bizonylat vagy egy egyszerű levél formájában tudják elszámolni, vagy a vevő áfás számlát kell, hogy kiállítson feléjük? Könyvelése pedig 86 vagy 52? A visszatérítés kizárólag az elvégzett szolgáltatás munkadíjas részének bizonyos százaléka lenne. A beépített alkatrészekre ez nem vonatkozna. Olvasónk kérdéseire Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Ha az engedményeket különböző szempontok szerint csoportosítjuk, úgy jellemzően megkülönböztethetjük az azonnali vagy utólagos engedményeket, a számlázott. illetőleg nem számlázott (azaz áfaalapot módosító vagy nem módosító) engedményeket. Illetőleg céljuk alapján beszélhetünk a fizetési határidőt megelőző pénzügyi rendezésre (skontó), a vásárolt áru mennyiségére (rabatt), vagy egyéb üzletpolitikai célra tekintettel adott engedményekről, továbbá a pénzvisszatérítéses konstrukcióról (amikor az engedmény tényleges nyújtása nem a közvetlen vásárló részére történik).

A jogszabályi rendelkezések értelmében az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy az utólagosan adott árengedménnyel ne csökkentsék az eredeti értékesítés adóalapját. Ezen megoldást a joggyakorlat „nem számlázott árengedménynek” tekinti. A nem számlázott árengedmény alkalmazása gazdaságilag egyébként akkor indokolt, ha az árengedmény nem rendelhető hozzá egyetlen konkrét szállításhoz, ezáltal a bizonylatkorrekció gyakorlati megvalósítása nehézségekbe ütközhet. Sok esetben nincs is értelme az adóalapot módosítani, hiszen az tulajdonképpen csak adminisztrációs terhet jelent az egyes szereplők oldalán, miután az árengedményt nyújtó adóalany a költségvetésből visszakapott áfát átutalja a kedvezményben részesülőnek, aki ezen összegnek megfelelően korrigálja az általa korábban levont áfa összegét. A nem számlázott árengedmény esetében tehát a felek nem módosítják az árengedménnyel érintett ügylet áfa alapját, ezáltal az árengedmény felek közötti elszámolása nem tartozik az áfa hatálya alá (és mint ilyenről számlát sem lehetséges kiállítani).

Az adóalany dönthet ugyanakkor úgy is, hogy az eredeti értékesítés adóalapját (fizetendő adót) utólag csökkenti, amelynek elengedhetetlen feltétele, hogy az adóalany az eredetileg kibocsátott bizonylatot utólag korrigálja (pénz-visszafizetéses konstrukció esetében egyéb, a jogszabályban foglalt követelményeknek kell eleget tenni). A fizetendő adót csökkentő tétel ilyen esetekben legkorábban abban az adómegállapítási időszakban számolható el, amely időszakban a módosító bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll.

A szerződésen alapuló, forgalmi engedményt a számviteli törvény értelmében, mint konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott (fizetendő) engedményt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

A jogértelmezés alapján minden egyéb utólagos, nem számlázott engedményt elengedett követelésként (azaz egyéb ráfordításként) kell kezelni.

Számlázott (azaz bizonylatkorrekcióval) járó engedmények a nettó árbevétel összegét csökkentik, míg az áfatörvény szerinti pénz-visszafizetéses konstrukció kapcsán egyéb dokumentációval kísért engedményt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Fentiek alapján véleményem szerint a jutalékot inkább utólagos engedményként kellene kezelni, amely azt is jelenti, hogy bizonylatot Önöknek kell kiállítani. Amennyiben az utólagos engedmény megfelel az áfatörvény 71. §-ában foglalt feltételeknek és a konkrét számlák helyesbítése megtörténik, az áfa alapja is csökkenthető és számvitelileg a nettó árbevételt fogja csökkenteni.

Abban az esetben, ha nem felel meg a 71. §-nak, elegendő a számviteli bizonylat, amelyet az egyéb ráfordítások közé kell könyvelni.