További témák

Készpénzforgalom EU-s értékesítésnél

  • adozona.hu

Használhatja-e az eladó euróban való számlázáshoz (ha a számviteli politikában azt adta meg) az MNB napi középárfolyamát? Ha az átutalásos számlát a vevő készpénzben egyenlítené ki, mi a készpénzfizetési korlát? Ez vonatkozik a valutapénztári kiegyenlítésre is? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Közösségi adószámmal rendelkező belföldi vállalkozás végez termékértékesítést közösségi adószámmal rendelkező EU tagállambeli külföldi vállalkozásnak. A termék igazoltan átkerül a vevő EU tagállamába. Az eladó átutalásos számlát ki. "Áfamentes" az ügylet így? Euroban való számlázáshoz (ha a számviteli politikában azt adták meg) az MNB napi középárfolyamát használhatja az eladó? Ha az átutalásos számlát a vevő készpénzben egyenlítené ki, akkor itt mi a készpénzfizetési korlát? 1 500 000 Ft? Ez vonatkozik valutapénztári kiegyenlítésre is?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése alapján, mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.

Az adómentesség alapfeltétele tehát, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen és a termék az értékesítés közvetlen következményeként más tagállamba kerüljön elfuvarozásra.

Amennyiben a vállalkozás a számviteli politikájában az MNB árfolyam használatát írta elő, úgy az adott közösségen belüli értékesítés forintértékének meghatározásakor is ezt kell használnia.

A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. § (3) bekezdése alapján a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

A fenti szabályozás nem vonatkozik azon ügyletekre, amelyek valamelyik szereplője természetes személy, vagy a Közösség más tagállamában, vagy harmadik országban bejegyzett adóalany.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház felújítási alap

Nagy Norbert

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X