Online számlaadat-szolgáltatás: a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályok

Megosztás Tetszik

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által meghirdetett moratórium 2020. szeptember végével véget ér, így érdemes összefoglalni a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. Háromrészes cikksorozatunk első részében a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályokat ismertetjük, majd egyes – az adóhatóság tájékoztatójában is vizsgált – speciális, kisvállalkozásokra vonatkozó szabályokat elemezzük. Végül a harmadik cikkben a számlabefogadóra vonatkozó rendelkezéseket fogjuk taglalni.

Bevezetésként érdemes rögzíteni azt, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint kijelenhetjük, hogy a Pénzügyminisztérium a jogszabályalkotás teljes fegyvertárával lép fel a forgalmi adózásban tapasztalt csalások ellen. Ha hosszabb távon nézzük ezen szabályokat egy nagyon egyértelmű és világosan megfogalmazott irány rajzolódik ki. Gondoljunk csak akár az online kasszák bevezetésére, majd az áruforgalom ellenőrzését lehetővé tevő ekaer-rendszerre, ezután a számlázórendszerek kötelező adatexport funkciójára, illetve a számlázórendszerek online bekötésére!

Azzal, hogy a közeljövőben gyakorlatilag minden számlát jelenteni kell, ráadásul a gazdasági esemény teljesítését követő nyolc napon belül (hiszen a számlakibocsátási határidő is rövidült) az adóhatóság olyan információmennyiség birtokába kerül, amellyel az adóalanyok teljes számlázási folyamatát valós időben tudja követni. A folyamat következő lépése az adóhatóság által előkészített áfabevallás-tervezet lesz, amely – tekintve a megelőző lépéseket – egyértelműen előrevetíti a hatóság azonnali ellenőrzési lehetőségét, de egy normál (főleg kisvállalati körbe tartozó) adózó esetén az adminisztrációs kötelezettségeket is jelentősen tudja csökkenteni. Gondoljunk csak bele, hogy az adózók milyen nagy részének az életét könnyítette meg a NAV által előkészített szja-bevallástervezet!

Összefoglalva tehát a folyamatot mindenképpen ki kell jelentenünk, hogy egyértelmű és konzekvens intézkedéscsomag jellemezte (és jellemzi jelenleg is) a forgalmi adózási jogalkotást, amely bár lehet, hogy esetenként többlet adminisztrációs terheket ró a jogalkalmazókra, de hosszú távon valószínűleg képes lesz visszaszorítani a jelenleg ismert csalási módszereket, sőt – hosszú távon – akár még az adózók adminisztrációs terheit is enyhíteni fogja.

A bevezető után vizsgáljuk meg a számlakibocsátóra vonatkozó részletszabályokat! Többféle csoportosításból lehetséges megvizsgálni az online adatszolgáltatási kötelezettséget: elsőként a számlatömbből kiállított, és számlázórendszerből kibocsátott számlákra vonatkozó szabályokat érdemes elkülöníteni, de lehetséges a jogszabályi rendelkezések hatálybalépésének időpontját is rendező elvnek tekintve az egyes ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatást is megvizsgálni.

Számlatömb vagy számlázórendszer

Az adatszolgáltatási kötelezettség törvényi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 2018. július 1-jétől hatályos 10. melléklete határozza meg. Ezen melléklet a belföldi összesítő jelentésről rendelkezik, ezáltal mind a számlabefogadó, mind pedig a számlákat kibocsátó adóalanyokra vonatkozik. A számlakibocsátók vonatkozásában a jogszabály megkülönbözteti a nyomtatvány alkalmazásával (azaz a kézi számlás) és a számlázórendszerből kibocsátott számlákra vonatkozó adatszolgáltatást.

2020. július 1-jétől ha a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlában vagy számlával egy tekintet alá eső okiratban az áthárított adó összege az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, az adóalany a számla kibocsátását követő naptári napon belül, egyéb esetben a kibocsátást követő négy naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.

2021. január 1-jétől a fenti időbeli korlátok megmaradnak, ugyanakkor – tekintve azt, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett számlák kiegészülnek a nem adóalanyok, magánszemélyek felé kiállított számlákkal is – annyiban kerül pontosításra az adatszolgáltatási kötelezettség, hogy „nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.”

Az áfatörvény 10. melléklete természetesen a kézi számlák mellett a számlázórendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségéről is rendelkezik. A számlázóprogramok online adatszolgáltatási kötelezettségének technikai részleteit a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről című 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet tartalmazza. A jogszabály szerint „a számlázó programnak a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításakor azonnal, XML-formátumban, az állami adó- és vámhatóság közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton továbbítania kell az állami adó- és vámhatóság részére.”

A fentiek alapján tehát, ha számlázórendszerből kerülnek kibocsátásra a számlák, akkor azokról a számlázórendszer automatikusan szolgáltat adatot az adóhatóság részére. Nézzük meg, hogy (a jogszabályi rendelkezések hatályba lépésével) mely számlák lesznek érintettek az online adatszolgáltatással!

Az adatszolgáltatással érintett rendelkezések hatályba lépése

Három elkülöníthető időpontot érdemes összehasonlítani: (1) a 2020. július 1-jéig, (2) a július 1-jétől 2021. január 1-jéig tartó, és (3) az azt követő időszakot.

(1) 2020. július 1-jéig online adatszolgáltatással azok a számlák voltak érintettek, amelyeket magyar adóalanyok közötti ügyletről állítottak ki, ahol az áthárított áfa elérte a 100 000 forintot, vagy ilyen bizonylatot módosított.

(2) 2020. július 1. – 2021. január 1-jéig az adatszolgáltatási kötelezettség megmaradt a magyar adóalanyok közötti ügyletekre, amelyek belföldön teljesítettek (ide nem értve a közösségi adómentes termékértékesítést), eltörlésre került viszont a fenti értékhatár.

(3) 2021. január 1-jétől viszont akár adóalany, akár nem adóalany részére kiállított számláról beszélünk (továbbra is értékhatár nélkül) a bizonylat mindenképpen online adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. Ezen túl az adatszolgáltatási kötelezettséggel nem lesz érintett az a számla, amelyet másik tagállamban teljesített ügyletekről nem adóalany részére állítottak ki, és amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos (MOSS) rendszer alkalmazásával tesz eleget.

Tekintsük át a kötelezettségek változását táblázatos formában!