Alanyi mentes lenne? Korábban elveszítette ezt a jogát? Így újrázhat

Megosztás Tetszik

Ki jogosult alanyi mentességre az általános forgalmi adóban 2017-ben? Mik az előírások azokra, akik 2016-ban vagy 2015-ben a bevételi értékhatár túllépése miatt elveszítették mentességüket, jövőre viszont ismét ezt választanák? A NAV tájékoztatóját közöljük.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-éig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-ai hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-éig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-éig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.