Áfacsökkentési ígéret: mint egy falat kenyér, úgy kell az 5 százalékos adókulcs a zöldség-gyümölcstermelők túléléséhez is

Megosztás Tetszik

Az áfacsökkentésre is szükség lenne a hazai zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességének erősítéséhez az árrésstop várható kivezetése, a kiskereskedelmi különadó változása és a plázastop esetleges feloldása mellett, amely intézkedések a hazai termelőkre és beszállítókra is hatással lesznek – hívja fel a figyelmet közleményében a DélKerTÉSZ.

A normál versenypiaci működéshez kiszámítható piaci szabályozásra van szükség. A 10 százalékos árréskorlát nem megfelelő megoldás, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy a kereskedelmi láncok ismét irreálisan magas árréseket alkalmazzanak. A zöldség-gyümölcs termékeknél – kiszereléstől függően – 25-40 százalék közötti árrés lenne indokolt.

Az árrésstop kivezetésével az erős árverseny és a fogyasztók árérzékenysége gátat szabhat az áremeléseknek. Visszatérhet a normál piaci működés, amely pozitív irányban hathat a termékválaszték alakulására, a beszállítói alkupozíciókra és az akciós politikára. Nem újabb állami árkorlátozásra lenne szükség, hanem a piaci működést ellenőrző, megfelelő jogosítványokkal rendelkező hatósági szerv szerepét kellene megerősíteni. A hazai termékek védelméhez erős Nébihre van szükség – magyarázza Nagypéter Sándor, a kiskereskedelmi üzletek jelentős részét elsősorban paradicsommal és paprikával ellátó, közel ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ elnöke.

Kulcskérdés az áfacsökkentés

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességének egyik legfontosabb feltétele a termékek áfakulcsának 27-ről 5 százalékra történő csökkentése lenne. Bár a parlamentnek benyújtott adótörvénycsomagban ez az intézkedés egyelőre nem szerepel, a DélKerTÉSZ szerint folytatni kell az egyeztetéseket az érintett minisztériumokkal. A szervezet a fokozatos bevezetést is elfogadhatónak tartaná: első lépésben a hazai termelés szempontjából releváns, friss vagy hűtött zöldségekre és gyümölcsökre terjedhetne ki a kedvezményes adókulcs, a déligyümölcsök, valamint a fagyasztott, konzerv- és szárított termékek nélkül.

A termelők eredetileg azt szerették volna, ha az áfacsökkentés 2027. április 1-jétől, a hazai zöldség-gyümölcs szezon kezdetétől életbe lépne, de az év közepén történő bevezetés is elfogadható tárgyalási alap lehet. A júliusi hatálybalépéssel és a szűkített termékkörrel a teljes termékkörre becsült 160 milliárd forintos költségvetési bevételkiesés 50-70 milliárd forintra mérséklődhetne – mutat rá Nagypéter Sándor.

Átalakulhat a kiskereskedelmi piac

A kiskereskedelmi különadó részleges megemelése elsősorban az 1-50 milliárd forint közötti árbevételű, hazai tulajdonú üzletláncokat hozhatja nehéz helyzetbe. Ezek a vállalkozások már jelenleg is versenyhátrányban vannak a multinacionális láncokkal szemben, többek között a kevésbé fejlett központi logisztikai és beszerzési rendszereik miatt. A növekvő adóteher tovább ronthatja piaci pozíciójukat, és csökkentheti részesedésüket a hazai kiskereskedelemben. A plázastop esetleges kivezetése pedig felgyorsíthatja a diszkontláncok terjeszkedését, akár a nehéz helyzetbe kerülő hazai üzletek felvásárlásával is.

A következő 3-5 évben jelentős átrendeződés következhet be az élelmiszer-kiskereskedelemben, és a ma ismert piaci rangsor is teljesen átalakulhat. Miközben a közepes méretű hazai láncok nehéz helyzetbe kerülhetnek, a vidéki családi kisboltok számára új lehetőségeket teremthet az árrésstop kivezetése és az, hogy nem tartoznak a kiskereskedelmi különadó hatálya alá. Működési modelljük és alacsonyabb fenntartási költségeik révén a kisebb településeken versenyelőnybe is kerülhetnek – véli Nagypéter Sándor.

A változások a fogyasztásra és a hazai termékek iránti keresletre is hatással lehetnek. A különböző adóintézkedések és a lakossági jövedelmek alakulása együttesen befolyásolják majd a vásárlóerőt, ezért az intézkedések tényleges hatásait elsősorban 2027 első félévének adatai alapján lehet majd értékelni.

A DélKerTÉSZ elnöke mérsékelt fogyasztásnövekedésre számít, amely az élelmiszer-kiskereskedelemben, így a hazai zöldség-gyümölcs termékek piacán is élénkülést hozhat. Ehhez azonban a magyar termékek láthatóságának erősítésére is szükség van, a szervezet szerint a hazai zöldségeknek és gyümölcsöknek elkülönített helyet kell biztosítani a kiskereskedelmi láncokban, a beszállítói márkák pedig a tudatos vásárlás és a fogyasztói hűség kialakítását is segíthetik.