Áfa és lakóingatlan: fogalommagyarázat adózóknak

Megosztás Tetszik

Most, hogy nemrégiben hatályba léptek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) érintő új szabályok, amelyek zömükben az ingatlanokra vonatkoznak, különös aktualitást adnak arra, hogy röviden áttekintsük, mi is a lakóingatlan, az meddig számít annak. Noha az ezzel kapcsolatos előírások nem változtak, az adóhatósági gyakorlat mégis szolgál olyan meglepetésekkel, amelyek erről az oldalról is sürgetik a tisztázás szükségességét.

Ismeretes, hogy az Áfa tv. több ponton megkülönbözetett elbánásban részesíti a lakóingatlant az egyéb ingatlanokhoz képest. Így például az áfa-kötelessé tétel joga a lakóingatlan értékesítésére, illetve bérletére vonatkozóan különállóan gyakorolható, továbbá a lakóingatlanhoz kapcsolódóan számos tárgyi típusú áfa-levonási korlátozás érvényesül.

Az Áfa tv. a lakóingatlan fogalmára saját meghatározást ad, éspedig a következőt: „lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület” (259. § 12. pont).

A fenti meghatározásból két fontos következtetés szűrhető le. Az egyik, hogy nem a tényleges használat, hasznosítás mikéntje a perdöntő, hanem az, hogy az épület adott fizikai állapotánál fogva alkalmas-e ilyen (tudniillik: lakás) funkció, rendeltetés betöltésére vagy nem. Ezt a szempontot teszi egyébként plasztikussá a fogalom-meghatározás második mondata.