A továbbszámlázás kérdései a gyakorlatban

  • Bunna Erika adótanácsadó
3

Amennyiben vállalkozásunk olyan költséget kénytelen viselni, amely végső soron nem az ő érdekét szolgálja, illetve nem az ő tevékenysége érdekében merült fel, jogos elvárás az adóhatóságtól, hogy ezen költségek a tényleges igénybe vevő felé továbbhárításra kerüljenek. Tipikus esete ennek a cégek életében a dolgozók felé történő továbbszámlázás, vagy a költségek áthárítása a cégcsoporton belül.

A gyakorlatban nem annyira egyszerű a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik: ahogy a kezünkben lévő számla adózott, úgy állítható ki társaságunk részéről a számla, ugyanazon teljesítési hellyel és adókulccsal.

Valójában a továbbszámlázás előtt számos szempontot kell figyelembe venni: történik-e szolgáltatásnyújtás vagy csak költségátterhelés; beszélhetünk-e főszolgáltatásról, amelynek sorsát osztja a költség. Amennyiben ezeket megvizsgáltuk, tehát adott egy szolgáltatásunk, amely önmagában áll, következik annak áttekintése, hogy azt az eredeti adózási módnak megfelelően vagy attól eltérően szükséges kezelni.

Költségátterhelés vagy továbbszámlázás?

Áfa-szempontból a költségátterhelés-típusú ügyletek tárgyi hatályon kívüli tranzakcióknak minősülnek, figyelemmel arra, hogy nem minősülnek sem termékértékesítés-, sem szolgáltatásnyújtás-típusú ügyletnek.

Behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése a gyakorlatban - videó!
Az Adózóna ismét új formában ad eligazítást, információt, most a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésének gyakorlati kérdéseiről. Szakértőnk, Sinka Júlia közgazdász, adószakértő előadásában ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.
Rendelje meg webáruházunkban most 10% kiadói kedvezménnyel, 3140 Ft + áfa áron!

A költségátterhelés-típusú tranzakciók nem teljesítik az adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás – Európai Bírósági joggyakorlat által is megerősített – alapelvi feltételeit. Az alábbiakban összegezzük a költségátterhelések azon jellemzőit, amelyek alapján nem értelmezhető adóztatandó tényállás azokkal kapcsolatban:

• A költségátterhelés nem kifejezetten egy termékértékesítéshez/szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, hanem általánosságban, például az adózó által végzett tevékenységhez.

• A költségátterhelés összege nem befolyásolja az adózó által végzett termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékét.

• Nem értelmezhető önálló (szerződéses) kötelezettségvállalás a felek részéről a költségátterheléssel összefüggésben.

• A költségátterheléssel kapcsolatosan nem értelmezhető ellenérték (ugyanis nincsen olyan kötelezettségvállalás, amellyel azt összefüggésbe lehet hozni).

Amennyiben a fenti szempontrendszer vizsgálata alapján arra jutunk, hogy mégis szolgáltatásnyújtás valósul meg, továbbléphetünk a következő „szintre”, a további pontok áttekintéséhez.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül járulékos költségnek és mi önálló szolgáltatásnak, továbbá, hogy melyek a kedvezményes adómértékű szolgáltatások!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

A teljesítés helyéről a cikk elején egyetlen állítás szerepel, ami rossz.

A közvetített szolgáltatás elemzése fogalmilag hibás.

Bunna Erika

Kedves Kérdező!

A cikk figyelmes olvasásával és a szavak megfelelő értelmezésével megjegyzései nem tűnnek indokoltnak. Az utolsó állítása kapcsán, a cikkben ezt nem állítottam. A cikk elején épp abban a szövegkörnyezetben szerepel az ugyanazon teljesítési hely, hogy az nem feltétlenül egyezik meg az eredeti ügyletéével.

Ruszin Zsolt

A cikkben több téves állítás is szerepel.

"Azt az adóalanyt, aki a szolgáltatások nyújtásakor saját nevében, de harmadik személyek megbízásából jár el, úgy kell tekinteni, mintha e szolgáltatásokat saját maga vette volna igénybe és nyújtotta volna." (HÉA Irányelv, 28. cikk). Így a "költségátterhelés" adóalapot képez. Az EUB friss C‑707/18. sz. ügyben hozott előzetes döntéshozatala során leszögezte, hogy a harmadik személyektől befogadott költségek tekintetében a közvetített szolgáltatás fogalma áll fenn, akkor is, ha a végső igénybevevő felé nincs ellenérték megállapítva (ekkor más szabályok, pl. az ingyenes szolgáltatás szerinti áfa szabályok lépnek be). Ezzel ellentétes EUB gyakorlat nem ismert.

Téves az az állítás is, hogy a közvetítés során a teljesítés helye változatlan maradna, mert továbbszámlázáskor főszabály szerint az az igénybevevő székhelye, lakóhelye lesz a teljesítés helye - amit nem kell a számlán feltüntetni. Ha az igénybevevő magánszemély és a lakóhelye harmadik országban van, akkor az adókulcs is meg fog változni.

Kellene egy lektor.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvédi iroda – letéti költségek továbbterhelése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close