hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vállalhatatlan közeledés: minimálbér a létminimumhoz

  • MTI

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelemelvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak.

Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez „tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről”, ám a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni – tette hozzá.

Úgy vélte, a közszféra „túlfoglalkoztatása” kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna.

Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni – mondta.

Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs „felkérés volt feketegazdaságra”. Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatáspárti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul a – szavai szerint – „rendkívül fertőzött” építőiparban.

Emlékeztetett arra, hogy az idén a kereskedelmi szektort érintő szabályozások ügyében többször is hallatta hangját a VOSZ. Példaként említette a vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvényt, amely szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt. A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai, családi keretek között üzemeltetett boltok nem jutottak forgalmi többlethez – mondta.

Pozitívumként említette a főtitkár, hogy a kormány – a VOSZ véleményét is meghallgatva és figyelembe véve – nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.

A munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába, de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Elektromos autó – norma

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs