Szélesebb körű jelentési kötelezettséget róna a NAV a vállalkozásokra

Megosztás Tetszik

A végéhez ér a türelmi időszak, az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaadataikat az adóhatósághoz. A vállalkozások helyzetét nehezíti, hogy az adóhivatal egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi – figyelmeztet az EY.

Több mint 15 millió sikeres adatszolgáltatás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázó rendszerén keresztül alig több mint fél év alatt.

Az online számlaadatszolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta drasztikusan, 185 ezer felhasználóról 314 ezerre emelkedett azoknak a száma, akik regisztráltak az adóhatóság online számlarendszerébe. Ezzel párhuzamosan 220 ezer fölé nőtt azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, amelyek szolgáltattak már adatot a NAV-nak ugyanezen rendszerében.

Az adóhivatal már aktívan vizsgálja az adózók által teljesített adatszolgáltatást – közölte Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője az EY szakmai konferenciáján. "Kezdetben a méltányosság jegyében, adózó barát módon hívtuk fel a cégek figyelmét a rosszul vagy egyáltalán nem működő számlaadat szolgáltatásra, mulasztási bírság kiszabása nélkül. A hibás vagy nemleges adatszolgáltatásért azonban már kiszabhat az adóhatóság mulasztási bírságot, amelyek értéke jellemzően nem éri el a maximálisan adható, számlánkénti 500 ezer forintos összeget” – ecsetelte.

A NAV tájékoztatása szerint a legjobb napokon már megközelíti a 90 százalékot a sikeres számlainformáció-beküldés, de még mindig több, gyakori problémával küzdenek a társaságok. Ilyen egyebek között a hiányos adatszolgáltatás vagy a módosító számlák helytelen kezelése. Az online számlarendszer továbbfejlesztése érdekében a NAV 2019 januárjában elérhetővé tette a számlaadat-specifikáció legújabb verzióját, amit várhatóan 2019. májusától – az előzetes tervek szerint a hónap első napjától – kötelezően használniuk kell a vállalkozásoknak.

Molnár Péter, az EY szenior menedzsere azt tapasztalta, hogy az automatikus adatbeküldés rendszerének nagy erőforrásigényű kialakítását követően az adatbeküldések helyességének visszamérésére relatíve kevesen tudnak megfelelő erőforrást allokálni. „Az eredményes bevezetés után most az adatminőségre kerülhet át a fókusz, annál is inkább, mivel az adóhivatal oldalán a fejlesztések folytatódnak, a bírságokat pedig hamarosan elkezdik kiszabni az ellenőrök” – emelte ki a szakember.

A jövőben az adóhatóság egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi, ezért vizsgálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásával kialakított standard audit fájl (ismertebb nevén saf) és az ahhoz kapcsolódó széles körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségét is. Európában több országban, így Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában már bevezették ezt a fajta riportálási kötelezettséget, Norvégiában pedig jelenleg is tart az implementációja.

A saf egy utólagos adatszolgáltatás, ezért az új kötelezettség valószínűleg nem váltaná ki az online számlaadat-szolgáltatást. Tekintettel azonban arra, hogy a riport például a főkönyvi és számlaadatok, a fizetési információk, a tárgyi eszközök és a leltáradatok begyűjtésére is alkalmas lehet, a vállalkozásoknak fel kell készülniük egy, a jelenleginél is jóval szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségére. A saf magyarországi bevezetéséről, annak módszeréről jelenleg még nincs jogalkotói döntés.