hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi számít a készpénzfizetési korlát átlépésének?

  • adozona.hu
1

A készpénzfizetési korlát átlépésének számít-e, ha az ugyanattól a cégtől, készpénzben, kisebb tételekben vásárolt áru számlái összesen meghaladják a 1,5 milliós határt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

A kérdés így szólt: "Társaságunk ugyanattól a cégtől vesz mindig gumiabroncsot, készpénzben. Általában 50-80 ezer forint értékben, amelyet másnap el is ad darabokban. A számlák összesen meghaladják a 1,5 milliós határt. Ilyenkor ez átlépésnek számít?"

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 114. § (3) bekezdése szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

A fenti jogszabályhely (4) bekezdése alapján azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

A NAV által kiadott iránymutatás szerint, ha a különböző jogügyleteket egymásra tekintettel valósítják meg, amennyiben azok gazdasági céljukat tekintve vagy a szerződéskötés körülményeit figyelembe véve szerződéses egységet mutatnak, úgy azokat a készpénzfizetési korlátozás szempontjából egy szerződésként kell figyelembe venni. Így a jogügylet egy munkaként értelmezhető, és az értékhatár megállapításánál ezen szerződéses ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.

Ha azonban a kérdéses termékek megrendelésére önállóan, egymástól elkülönülten kerül sor, akkor nem kell azok ellenértékét a fenti szabály alkalmazásakor összeszámítani.

Szakértőnk felhívja a kérdező figyelmét, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében áll módjában adni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A nagy túrót!

31/1998. (VI. 25.) AB határozat

Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság különös nyomatékkal mutat rá: a 224/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet egy olyan diszfunkcionális elemet vitt be a szabályozási rendszerbe, amelynek ebben a formában semmiféle, alkotmányosan elfogadható indoka nincs.

A hivatkozott rendelet 2. §-ának a) pontja ugyanis akként rendelkezett: „egy szerződésnek kell tekinteni az ugyanazon felek által kötött azonos tárgyú szerződéseket, ha az egyes szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítése között akár a szerződés szerint, akár ténylegesen nem telik el legalább tizenöt naptári nap”. A hivatkozott rendelkezés nyilvánvaló célja annak megakadályozása, hogy egyes, a jogi szabályozással érintett személyek az egy szerződésnek formálisan több szerződésre való felbontásával játsszák ki az összeghatár-korlátozást. A jogalkotó azonban teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a „számlaösszevonás” ismertetett jogintézménye a „vétlenek” nagy tömegét is joghátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az összeghatár-korlátozást, mindössze üzletmenetük sajátossága - a rövid időközökben történő rendszeres vásárlás - folytán kerülnek olyan helyzetbe, hogy bizonyos időtartam alatt akár 5000-10 000 forintos készpénzes vásárlásaik összevont összege óhatatlanul meghaladja az összeghatárt.

Noha az alkotmánybírósági eljárás tartama alatt sor került a hivatkozott rendelkezés módosítására, sajnálatos módon a 76/1998. (IV. 24.) Korm. rendelet nem szüntette meg az ismertetett alkotmányossági problémát, hanem inkább tetézte. A hatályos szöveg értelmében ugyanis „naptári éven belül az ugyanazon felek közötti - az ugyanazon fél által kibocsátott - számlák készpénzben történő kifizetéseit a számított érték megállapításához össze kell adni, ha az egyes készpénzben történő kifizetések között nem telik el legalább nyolc naptári nap.”

Hiába szállította le tehát a módosítás a számlaösszevonás határidejét tizenöt napról nyolc napra, abból eredően, hogy egyidejűleg az idézett rendelkezésből még az „azonos tárgyú” szerződésekre történő utalás is kimaradt, a jogi szabályozás által tömeges mértékben előidézett joghátrányok száma tovább gyarapodott. Az idézett jogi szabályozás folytán ugyanis a minden nap nyitva tartó élelmiszerboltok naponkénti tej- vagy pékárú számláit épp úgy össze kell vonni, mint az országos hálózattal rendelkező benzinkút-üzemeltetők különböző kútjainál kiadott üzemanyag-számlákat, de összevonásra kerül pl. a kiskereskedő által a Metro áruházban vásárolt műszaki áruk számlája a Metro áruházlánc bármely egységénél nyolc napon belül vásárolt élelmiszerek vagy ruházati cikkek számlájával is.

A kifejtettek folytán hiába egymillió kettőszázezer forintos a készpénzes vásárlás összeghatára, az ismertetett működési mechanizmus folytán - a számlaösszevonás miatt - ténylegesen nem ez a korlátozás jut érvényre, hanem adott esetben a néhány ezer forintos vásárlás is összeghatár felettinek minősül és joghátrányt von maga után.
Noha az államnak a piacgazdaság viszonyai között is megvan az a joga, hogy jogszabályok segítségével beavatkozzék a gazdasági folyamatokba, ez irányú joga nem korlátlan. Az semmiképpen sem tartozik bele, hogy a piacgazdaság tényleges viszonyait figyelmen kívül hagyva, a rosszhiszeműség vélelméből kiindulva, tetszése szerint szabályozza a gazdasági életet, tekintet nélkül arra, hogy a kellően át nem gondolt szabályozás kiket és milyen mértékben sújt joghátránnyal.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelő, termőföld eladása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő eszköztámogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kivás cég osztalékfizetése ingatlanban

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close