Kinek kell az adóhatósági iratot kézbesítenie a NAV-nak?

Megosztás Tetszik

Jogszerűen jár-e el az adóhatóság, ha a köztartozásmentes adatbázisból történt törlésre (és/vagy az előzetes értesítésre) vonatkozó tájékoztatást csak az adózási meghatalmazott cégkapujára küldi el, az érintett adózó cégkapujára viszont nem továbítja? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő (Niveus Consulting Group Kft.) válaszolt.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 79. paragrafusának (1) bekezdése alapján:

„Az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. ……. Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.”

Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján tehát az adóhatósági iratot a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselő számára kell kézbesíteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az a személy, akit a meghatalmazotti cégkapu megbízottja a meghatalmazotti cégkapuhoz hozzárendel, bármilyen dokumentumot (például hatósági döntést tartalmazó iratot) megnyit, amely az adózó olyan adóügyében keletkezett, melyre a meghatalmazás annak terjedelme alapján kiterjed, az kézbesítettnek minősül, az eljáráshoz kapcsolódó határidők elkezdődnek.

A kérdésben említett adóhatósági eljárás tehát jogszerű volt, kivéve, ha az adózó kérte, hogy az iratot ne a meghatalmazott cégkapujára, hanem a saját cégkapujára küldje meg részére az adóhatóság.