Fiktív munkaerő-kölcsönzés, adócsalás: vádemelésig jutott az ügy

Megosztás Tetszik

Újabb harminchat ember ellen emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség abban az országos fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt indult bűnügyben, melyben korábban már két vádiratot nyújtottak be – közölte a megyei főügyész szerdán az MTI-vel.

Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a korábban indult ügyeket jelenleg is tárgyalja a bíróság. Az újabb vádirat is részletesen ismerteti a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését; az elsőrendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, és megismerkedésük után a másodrendű vádlott vette rá arra, hogy nagyobb haszon reményében hamis munkaerő-kölcsönzésbe kezdjenek.

Így elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, tudtuk nélkül bejelentették, majd onnan látszólag visszakölcsönözték őket tényleges munkáltatóiknak. Ezzel a valódi foglalkoztatók elkerülték a munkabért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették általános forgalmi adójukat.

A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, míg áfafizetési kötelezettségüket más módon minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.

A bűnszervezet működéséről szólva a főügyész kifejtette: a fiktív alvállalkozási, megbízási vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, akik azután az érintetteket hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül.

Az elsőrendű vádlott 2009 és 2013 között így több mint 740 millió forint jogtalan jövedelemhez jutott.

Szalóki Zoltán jelezte: a 240 kötetnyi, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemelés 36 érintettje közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, a többiek a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetői voltak. Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza – tette hozzá.