Egekben a büntetési tételek, segíthet a bíróság: itt a 2023-as NAV évkönyv

Megosztás Tetszik

Idén is megjelent az adóhatóság évkönyve, amely sok tendenciára mutat rá. Miközben az adóhatóság egyre inkább az önkéntes jogkövetésben hisz, addig a büntetések korábban nem látott magasságokba emelkedtek. Az is kiderül a statisztikákból, hogy továbbra is érdemes bírósághoz fordulni, ha az adózó nem érzi jogosnak a NAV megállapításait. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemezte az évkönyv adatait.

Az adóhatóság 2023-ban megközelítőleg 150 ezer ellenőrzést folytatott le, valamivel kevesebbet, mint 2022-ben. Ezen ellenőrzések több mint 90 százaléka azonban valamilyen jogkövetési vizsgálat volt, miközben lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés csupán 8 700 volt (egy évvel korábban ez a szám még 11 ezerre rúgott). Ebből is látszik, hogy átalakult az adóhatóság ellenőrzési logikája. Most már nem az elsődlegesen a cél, hogy a NAV utólag büntesse a tévedő adózókat, hanem hogy egy megelőző vizsgálattal jobb belátásra bírja őket. Ennek keretében az adóhatóság tulajdonképpen megkéri az adózókat, hogy az elfelejtett vagy rosszul bevallott adót fizessék meg, illetve korrigálják.

Úgy tűnik, a stílusváltásnak jótékony a hatása. Igaz ugyan, hogy az adóellenőrzések során feltárt adókülönbözetek mértéke a 2022-es 225 milliárd forintról 152 milliárd forintra csökkent, azonban a tavalyi évben mégis lényegesen több adóbevétel folyt be az államkasszába, mint 1 évvel azelőtt: a 2023-as adóbevételek 3200 milliárd forinttal, azaz 15,5 százalékkal haladták meg az előző évit – mutat rá  Veres Dániel, a Jalsovszky tanácsadója.

Nincs kímélet a szabályszegőkkel szemben

Az évkönyv egyik szembeötlő adata, hogy 2023-ban az adóhatóság a késedelmesen megfizetett, valamint a meg nem fizetett adókötelezettségek után rekordnagyságú, összesen 143,9 milliárd forintnyi késedelmi pótlékot írt elő. 2022-ben ugyanez a szám még csak 55 milliárd forint volt, azaz a késedelmi pótlékok mértéke egy év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt. Ezt részben magyarázza az, hogy 2022 közepétől rendkívül meglódult a jegybanki alapkamat, és ez értelemszerűen növelte az ezen időszakot magában foglaló késedelmi pótlékok mértékét, azonban a több mint 2,5-szeres bírságemelkedésnek valószínűsíthetően adópolitikai okai is vannak – feltételezi az ügyvédi  iroda.

Ugyanilyen kiugró az az adat, amely szerint a NAV 2023-ban csak a bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 13 milliárd forint bírságot szabott ki. Bár ez a szám önmagában nem tűnik rendkívül magasnak, de figyelembe kell venni, hogy ez egyenként maximum 500 ezer forintos bírságtételekből áll össze. Ráadásul ez a szám a közeljövőben várhatóan tovább növekszik, hiszen a régóta érintetlen bírságokat egy 2024. augusztus 1-jétől hatályba lépő rendelet megduplázta

Ha nem értünk egyet, még mindig ott van a bírói út

A sikeres fellebbezések aránya továbbra is igen csekély: a fellebbviteli igazgatóság csak az esetek 11,8 százalékában adott igazat az adózóknak az elmúlt évben – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője. Viszont láthatóan jobbak az esélyek, ha egy kedvezőtlen adóhatósági döntés esetén az adózó a bíróságon folytatja a vitát. 2023-ban a törvényszékek az esetek 16,7 százalékában ítéltek az adózók javára, ezt követően pedig a Kúria az ügyek 25,5 százalékában változtatta meg vagy helyezte hatályon kívül az adóhatóság döntését.

Mindez azt jelenti, hogy – bár a megelőző évekhez képest némileg romlottak az adózók pernyerési statisztikái – a jogorvoslattal támadott esetek majdnem 50 százalékában az adózó mégis eljut oda, hogy valamelyik fórum neki adjon igazat. Ehhez képest meglepő, hogy az adózók a másodfokon elvesztett ügyeik kevesebb mint ötödét viszik bíróságra. Ezen a ponton nem éri meg megállni. Ha fellebbez az adózó, akkor elesik a feltételes adóbírság kedvezményétől is, ha lemond a fellebbezési jogáról (és megfizeti az adókülönbözetet), akkor cserébe csak a megállapított adóbírság felét kell megfizetnie. Ezzel a lehetőséggel csak a fellebbezés előtt lehet élni. Tehát az adózóknak az igazi döntést a fellebbezés előtt, nem pedig utána érdemes meghozniuk, ha már fellebbeznek, akkor – a statisztikák alapján – érdemes lehet a bírói utat is igénybe venniük – ecseteli Veres Dániel.

Az adóregisztráció továbbra is mumus

Még egy érdekes adat, ami kiviláglik az évkönyvből: az új cégek több mint egyharmadánál derült fény valamilyen adóregisztrációs akadályra. Ez az arány rendkívül magas, és igencsak elgondolkodtató. Nem árt ezért tisztában lenni azzal, hogy valamely korábbi cég megszűnése, a cég adószámának törlése vagy egyéb hasonló kisiklás könnyen vezethet ahhoz, hogy az adóhatóság megtagadja az új cég adószámának megállapítását, ha abban tulajdonosként vagy ügyvezetőként  korábban renitens vállalkozás vezetője kíván részt venni. A NAV elutasításáról sok esetben csak utólag szereznek tudomás az érintettek, amikor jogorvoslati eszköz sem áll már rendelkezésükre. Nem árt ezért óvatosnak lenni.