Változások az EPR szabályaiban: ezek az aktualitások

Megosztás Tetszik

A közelmúltban került nyilvánosságra a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) kapcsolatos bevallás formanyomtatványa, illetve a jogszabályban is volt néhány kisebb változtatás. Ezeket gyűjtöttünk össze ebben a cikkben.

Bevallás

Közeleg az kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) kapcsolatos első kötelező adatszolgáltatás (bevallás) határideje, és az OKIRkapu adatszolgáltató rendszer oldalán már megtalálható a bevallás formanyomtatványa.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (továbbiakban EPR-rendelet) értelmében ugyanis az EPR-kötelezett gazdálkodóknak első alkalommal október 20-áig kell megküldeniük az EPR-nyilvántartásuk összesített adatait az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül.

Ugyanúgy, mint a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor, a rendszerbe a meghatalmazással rendelkezők tudnak bejelentkezni Ügyfélkapun (KAÜ – Központi Azonosítási Ügynök) keresztül.

Sikeres bejelentkezést követően a főlapon az „Új OKIRkapu bejelentkezés” gombra kattintva érhető el a szükséges adatcsomag, a KÜJ-szám megadását követően a KG:KGYF-NÉ „Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók negyedéves adatszolgáltatás” típust szükséges kiválasztani.

A későbbiekben a negyedéves bevallások másolhatók az előzőekből, illetve az adatok feltölthetők .xml formátumban is. Az ehhez segítségül szolgáló fejlesztői dokumentáció a következő weboldalon található.

Azok a gazdálkodók, akik esetleg az előzetes bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztották, ezt a bevallás előtt pótolhatják a „KG:KGYF-NY Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók nyilvántartása” típusú adatszolgáltatással.

Meghatalmazás a rendszerhez legegyszerűbben a Rendelkezési Nyilvántartáson keresztül adható, de intézhető papír alapon is.

Borászati termékek üvegcsomagolása

A Magyar Közlöny 124. számában jelent meg a 421/2023. kormányrendelet, amely visszamenőlegesen, július 1-jei hatállyal módosítja az EPR-rendeletet. A módosítás értelmében a borászati termékek üvegcsomagolásának gyártói palackonkénti díjátalányt választhatnak, azaz dönthetnek úgy, hogy nem tartják nyilván, vallják be és fizetik meg külön a palackra, címkére, dugóra, stb. az EPR-díjat, hanem átalánydíjat fizetnek minden palackra.

A gyártó ebben az esetben a megtöltött palackok első belföldi forgalomba hozóját jelenti, tehát a magyar bortermelők és a borkereskedők is érintettek. Továbbá a díjátalány tartalmazza a borászati termék üvegcsomagolásához kapcsolódó további fogyasztói, gyűjtő- és szállítási csomagolás kiterjesztett gyártói felelősségi díját is.

Ezen tételek esetében a bevallás adattartalma is jóval szűkebb lesz. A gyártók az átalányfizetéssel kapcsolatos döntésüket évente változtathatják meg.

A borászati termékek pontos kategóriáit a 1308/2013/EK rendelet VII. melléklet II. része határozza meg. A jogszabály a szőlőből készült termékeket 17 kategóriába sorolja, mint például a bor, a még erjedésben lévő újbor, likőrbor, pezsgő, minőségi pezsgő, túlérett szőlőből készült bor, borecet stb. Az egyes kategóriák pontos definícióját ugyanez a melléklet tartalmazza.

A díjátalány pontos mértékét még nem hozták nyilvánosságra, de a közeljövőben várható ezek kihirdetése is. Természetesen tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat a fejleményekről.

Gyártó fogalma, gépjárműgyártók (forgalmazók) díjátalánya

A 2023. szeptember 21-i Magyar Közlönyben jelent meg egy újabb módosításcsomag az EPR-rendelethez. A 435/2023 kormányrendeletben közzétett változtatások néhány pontosítás mellett elsősorban a gépjárművel foglalkozó gazdálkodókat érintik.

A módosítás a 16. §-t kiegészíti egy új (4a) bekezdéssel, amely egyértelműsíti, hogy a jogszabály gyártónak tekint minden olyan személyt, aki a rendelet 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott forgalomba hozatalt teljesít, azaz a jogszabály szövegezésében minden EPR-kötelezett (pl. forgalmazók, külföldről behozott termékek csomagolásának lebontói stb.) gyártónak minősül. Ez eddig is így volt értelmezve, így gyakorlati változást nem eredményez az új bekezdés. Hasonló pontosítás történt a készletre vétel esetében is, így a jogszabály már kimondja, hogy a készletre vétel is forgalomba hozatalnak minősül, azaz EPR-kötelezettséget von maga után azon gazdálkodók esetén, akik ezt a nyilvántartási formát választják [26/A § (3) bekezdése].

Ugyancsak a legutolsó jogszabálymódosítás értelmében már nem csak a szerződéses átvállalást alkalmazó gépjárműgyártók, hanem minden gépjárműgyártó, így a kereskedők is jogosultak a gépjárműátalány alkalmazására, azaz ezek a gazdálkodók is választhatják azt a díjmegállapítási módszert, hogy a fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő gépjárműmennyiség alapulvételével állapítják meg, amely a gépjármű körforgásos terméknek minősülő tartozékának vagy alkotórészének mennyiségét is tartalmazza. A gyártó a díjátalány-fizetésre vonatkozó választását tárgyéven belül nem változtathatja meg és a nyilvántartást a gépjárműmennyiség alapul vételével állapítja meg. Továbbá a gépjárművekhez kapcsolódó KF-kódok is változtak.