Kérdések és válaszok a kataalanyiság megszűnésével összefüggésben

Megosztás Tetszik

Az új katatörvény elfogadása óta rengeteg kérdés érkezik a kataalanyiság megtartásának lehetőségével, illetve annak megszűnésével kapcsolatban az Adózóna oldalához. A megszűnés oka lehet hallgatói jogviszony, nyugdíj, vagy egyszerűen az a tény, hogy nem csak magánszemélyek felé számláz a vállalkozás. Olvasói kérdésekre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

1. Kérdés: választhat-e nappali tagozatos tanuló, aki eddig kiegészítő tevékenységben katázott, főállású egyéni vállalkozást?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ez igazából nem választás kérdése, hanem ténykérdés. Ha nappali tagozaton tanul egy vállalkozó, akkor tulajdonképpen objektíve nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. A tb-járulékot és a szochót csak a vállalkozói kivétje után kell megfizetnie, de ha nem számol el vállalkozói kivétet, akkor csak nyereségágon keletkezik adófizetése.

2. Kérdés: katás egyéni vállalkozó, diplomás építész gondolkozik az átalányadózás választásában. Szeretnénk megtudni, hogy éves 3,5 millió forint bevételnél milyen adókat kell bevallani és megfizetni. Több megbízó fizeti ezeket a bevételeket.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az átalányadózás azt fogja jelenteni, hogy bevételének 60 százaléka, azaz 2 100 000 forint lesz az átalányalapja.

Ha főállású átalányadós lesz, azaz nem rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor a tb-járulékot legalább a garantált bérminimum, vagyis 260 000 forint után kell megfizetnie 18,5 százalék mértékben, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább 292 500 forint után 13 százalék mértékben. Ameddig jövedelme nem éri el az 1 200 000 forint átalányalapot addig kötelezően az előbb említett két összeg után kell havonta adóznia.

1 200 000 forint feletti átalányalap elérése után, ha van olyan hónapja, amikor az átalányalapja meghaladja a fenti két értéket az adott adónem tekintetében, akkor sajnos a magasabb átalányalap után kell megfizetnie ezen adókat.

Végül pedig 1 200 000 forint átalányalapig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie, de a felett sajnos ezt is meg kell fizetni.

Mellékállású átalányadózó esetében az adózás annyiban különbözik az előzőtől, hogy a 18,5 százalék tb-járulékot és a 13 százalék szochót csak az 1 200 000 forintot meghaladó átalányalap után kell megfizetnie, s ez igaz a 15 százalék személyi jövedelemadóra.

3. Kérdés: nyugdíjas egyéni vállalkozó kataalanyisága az új törvény értelmében 2022. augusztus 31-ével megszűnik. Ezt követően a vállalkozó az átalányadózást választja. Kérdésem, hogy az 1 200 000 forintos szja-mentesség milyen arányban vehető figyelembe az év további részére (09. 01–12. 31.)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nem kell arányosítani. A törvény szövege arányosítás nélkül tekinti adómentesnek az 1 200 000 forint átalányalapot, ami kedvező szabályozás jelen helyzetben.

4. Kérdés: nyugdíjas egyéni vállalkozó 7022 TEÁOR számmal választhatja-e átalányadózási módot, amennyiben igen, melyik költséghányadba sorolható?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen választhatja az átalányadózást. A 40 százalékos költséghányad alkalmazható az esetében.

Adózása viszonylag kedvező lesz tekintve hogy csak a bevételének 60 százaléka után kell 15 százalék személyi jövedelemadót megfizetni, valamint bevételének 72 százaléka után iparűzési adót is fizetnie kell.

A 15 százalék szja-t azonban csak az 1 200 000 forintot meghaladó átalányalap után kell megfizetnie.

5. Kérdés: olvastam, hogy megszüntetik a katát, és ha jól értelmeztem, csak egyéni vállalkozók választhatják 2022. szeptember 1-jétől, vagy áttérünk átalányadózásra. A katásoknak csak magánszemélytől lehet bevételük. A régi katásoknak is át kell térni? Mi kkt. vagyunk,1998. óta, 3 éve tértünk át a katára, nyugdíjasok vagyunk, a bevételünk nem éri el az évi 6 millió forintot. Több munkáltatónak bér- és táppénzelszámolást végzünk. Kicsit rémisztő, hogy abba kell hagynunk, ha ilyen változás lesz szeptembertől, illetve októbertől. Mit kell ebben az esetben csinálnunk?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, a régi katásokra is kihatással lesz az új törvény. Ha önök kkt. formájában működnek, akkor kötelezően vagy a társasági adó vagy a kiva hatálya alá térhetnek át.

Emellett kötelesek lesznek nyitómérleget készíteni, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetni. Sajnos egyelőre tehát nem tudok jó hírrel szolgálni. Mindenekelőtt fontosnak tartom, hogy egy könyvelővel egyeztessenek, aki segít a nyitómérleg elkészítésében. Valamint talán még reménykedhetünk abban is , hogy a törvényt kedvezően változtatják szeptember 1-jéig.