További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Négygyermekes anyák: itt vannak a részletek az adómentességről

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Fontos részletek derültek ki az Országgyűlés elé terjesztett adócsomagból a négy vagy több gyermekes anyák holtig tartó adómentességéről.

A törvényjavaslat a személyijövedelemadó-törvény (szja-törvény) rendelkezéseit új 29/D paragrafussal egészíti ki. Ennek értelmében 2020. január 1-jétől a négy- vagy többgyermekes anyák valójában nem adómentességet élveznek majd, hanem minden más kedvezményt megelőzően az összevont adóalapba tartozó jövedelmeik többségét adóalap-csökkentő kedvezményként érvényesíthetik, ami nem minden esetben tart az életük végéig.

Ki veheti igénybe a kedvezményt?

A javaslat szerint négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

– családi pótlékra jogosult, vagy

– családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt (ide értve azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg),

és az említett gyermekek száma a négy főt eléri.

A kedvezmény kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anyát illeti meg, azt mással megosztani nem lehet.

Mi számít a levonható összegbe?

Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összegébe számít a jogosultsági időszakban megszerzett

– munkaviszonyból származó jövedelem esetében bérnek minősülő [szja-törvény 3. § 21. pont], a jogosultsági időszakra elszámolt jövedelem;

– a bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből [szja-törvény 24. §] származó jövedelem, kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

  • az egyéni vállalkozói tevékenységből származó vállalkozói kivét;
  • a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem;
  • az európai parlamenti képviselő, a helyi önkormányzati képviselő, a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény első alkalommal munkaviszonyból származó jövedelem esetében

– a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,

– a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett,

– a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére, más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a jogosultsági időszakra, a kedvezmény érvényesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2020-as tervezett adóváltozásokról itt olvashat még.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Részben hibrid autó II.

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X