Növelnék a cigaretta adóját, szigorítanák a bevándorlási különadót

Megosztás Tetszik

A többi között az adótörvény-, az infótörvény, a magánélet védelméről valamint a gyülekezési jogról szóló törvények, a választási törvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosításán is változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén.

Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az emelések két lépcsőben valósulnak meg, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól.

Egy elfogadott módosítás érinti a bevándorlási különadót is. Az adókötelezettség kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti.

Az elfogadott módosító javaslat tartalmazza még: ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták azt kezdeményezték, hogy kapjon felszólalási jogot a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője a testület ülésén. Mivel a kormánypárti többség tartózkodott a szavazáson, az érdekképviseleti vezető nem kapott szót, az MSZP bizottsági tagjai pedig elhagyták az ülést.

A testület Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárának szóbeli kezdeményezésére megszavazta az információs önrendelkezési jogról szóló módosítás sarkalatossági záradékának elhagyását. Ezt megelőzően Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy hivatala támogatását élvezik az uniós GDPR-rendelkezésekhez kapcsolódó változtatások.

A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életévek kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A gyülekezési jogról szóló törvénymódosításhoz elfogadott változtatás részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. A többi közt az, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene.

Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.

A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet – tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben.