Változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok

Megosztás Tetszik

A biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai.

Míg a 2014-ben hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.

A száműzetés két éve

A több mint három éve hatályba lépett új Ptk. alaposan átalakította a hitelbiztosítékok rendszerét. Az átalakítás egyik elemeként 2014-ben eltűnt a biztosíték jellegű vételi jog és engedményezés. Semmisnek minősült ugyanis az olyan megállapodás, amely alapján a hitel felvevője valamely vagyontárgya (például ingatlana) felett vételi jogot biztosított a banknak arra az esetre, ha fizetésképtelenné válik. Ilyenkor a bank jogosult lett volna az ingatlant egyoldalúan megvásárolni és a vételárat a tartozás összegébe beszámítani. Ugyanígy feketelistára kerültek a hasonló logikával működő, biztosítéki célú követelésengedményezések is.

A bankok hitelosztályai, az új szabályokra reagálva, különféle alternatív biztosítéki formákat dolgozták ki. A biztosítéki célú engedményezés és követelésátruházás azonban nagyon hiányzott a palettáról.

A rehabilitálás időszaka

A nem szűnő piaci igények ahhoz vezettek, hogy a törvényalkotó tavaly július során úgy döntött, változtat a Ptk. alig kétéves biztosítéki szabályain. Ennek keretében, a tavalyi évtől ismét lehetőség nyílt arra, hogy bankok – hiteleik fedezetére – biztosítéki jellegű vételi opciót vagy követelésengedményezést kérjenek a hitelfelvevőktől. Ezáltal a klasszikus zálogjogi biztosítékok mellett újra elérhetővé váltak a korábban alkalmazott biztosítékok is. Ugyanakkor az ilyen biztosítékokat a hitelezéshez szorosan kapcsolódó egyéb jogszabályok – így például a csődjogi szabályok – továbbra sem ismerték el.

Nincs megállás

Idén júliustól ismét változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó szabályok. A nemrégiben elfogadott és pár nap múlva hatályba lépő szabályok jogosultjai ugyanis biztosítéki céllal alapított engedményezés és vételi jog esetén, a fizetésképtelenségi eljárásokban, a zálogjog jogosultjaival esnek majd egy megítélés alá – magyarázza Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza.

Azok a követelések, amelyeket zálogjok biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjeit is hamarabb megkapják a pénzüket, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is).

Fontos megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon a fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbséget élvezzenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultját (azaz általában a bank) bejegyezzék a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba) – hangsúlyozza Zsibrita Boglárka. A bejegyzés egyszersmind ezen biztosítékok nyilvános megismerhetőségét is lehetővé teszi, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás bárki számára elérhető, így harmadik személyek is értesülhetnek majd ilyen biztosítékok alapításáról.

Konklúzió

Nem kell komoly kutatásokat végezni annak megértéséhez, hogy a hitelezés fellendülése milyen szerepet játszik egy-egy ország gazdasági életében. Ebből a szempontból mindenképpen üdvözlendők a most elfogadott módosítások, hiszen azok nagyban hozzájárulhatnak a bankok komfortérzetének, és ezáltal a hitelezési kedvének növekedéséhez. Még ennél is jobb üzenettel bír azonban az az együttműködés, amelyet az eset példáz: valamely szakma értelmes és a gazdaságot élénkítő javaslatai nyitott fülekre találhatnak a törvényalkotónál – jegyzi meg a jogásznő.