Ha ezt nem tudja, eleshet az adókedvezménytől

Megosztás Tetszik

A munkáltatói juttatások adózását érintő 2017. évi változások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül majd. De vajon milyen formában kapott cafeteria után jár a kedvezmény és milyenben nem? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.

Olvasónk így részletezi kérdését: mint arról számos híradás szólt „az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben”. Tehát csak készpénzben lehet például az Erzsébet kártyán 2016. évben kifizetésre kerülő 8000 forint/hó étkezési utalvány értékét a munkavállalóknak átadni 2017. évben? Ha a munkabérrel kerül – banki átutalással – kifizetésre, akkor ugyanúgy kell adózni, mintha munkabér lenne?

Szakértőnk válasza

A munkáltatói juttatások adózását érintő 2017. évi változások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül majd, amely után nem a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie, hanem a munkáltatót terheli az összeg 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás. A törvény előírása „pénzösszegre”, vagyis akár készpénzben, akár banki utalás révén történő juttatásra vonatkozik, tehát a rendelkezést utalvány formájában adott juttatásra nem lehet alkalmazni.

Ezen kívül kedvezményes béren kívüli juttatás marad 2017. január 1-jétől a Szép kártya alszámláira a törvényben meghatározott kereteken belül utalt támogatás.

A Szép kártya alszámláira kedvezményesen utalható összegek együttvéve 450 ezer forintot jelentenek. Ugyanakkor a kedvezményes adózás lehetőségét korlátozza, hogy a Szép kártya-támogatás a pénzben adott juttatással együtt,

-       ha a munkáltató költségvetési szerv legfeljebb évi 200 ezer forint,

-       más munkáltató esetében legfeljebb évi 450 ezer forint

lehet, feltéve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, az említett összegeknek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét kell figyelembe venni (éves rekreációs keretösszeg).

Külön rendelkezés írja elő, hogy amennyiben a pénzben adott juttatás összege az adóévben a 100 ezer forintot, illetve az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget meghaladja, a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Egyébként pedig a 450 ezer forint keretösszeget meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek 1,19-szerese után a juttatónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A munkáltató a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat (például Erzsébet utalványt) 2016. december 31-ét követően ugyancsak egyes meghatározott juttatásként adhatja.

OLVASSON TÖBBET A 2017-ES VÁLTOZÁSOKRÓL!