hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Függetlenebb könyvvizsgálók jönnek? Törvénymódosítás, az lesz

  • Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő

Módosulnak a könyvvizsgálói függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, valamint a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szerkezetére vonatkozó előírások a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat nyomán.

Az Országgyűlés honlapján olvasható a T/10091. számú törvényjavaslat, mely – néhány más pénzügyi tárgyú törvény mellett – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítására tesz javaslatokat. A változtatásokat a 2014/56/EU irányelv valamint az Európai Parlament és Tanács 537/2014/EU rendelet nyomán kell a hazai jogrendbe átültetni. A rendeletet 2016. június 17-étől kell alkalmazni, így eddig az időpontig kell a hazai törvénymódosításokat is életbe léptetni.

A változások között a lényegesebbek a könyvvizsgálói függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, valamint a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szerkezetére vonatkozó előírások. A rendeletre alapuló változások a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálókat (cégeket) érinti. (Közérdeklődésre számot tartó társaságok a biztosítók, hitelintézetek, tőzsdén jegyzett társaságok és a befektetési vállalkozások.) A törvényjavaslat tartalmazza a kamara és a közfelügyeleti hatóság közötti feladatmegosztást is.

Az előterjesztés több új szabályozást, törvényi szakaszt iktatna be, melyek közül a fontosabbak:

– Fő könyvvizsgáló partner könyvvizsgáló cégek (csoportok) esetében a könyvvizsgálatért kijelölt elsőrendű felelős vagy az a kamarai tag, aki a jelentést aláírja.

– A kamara feladatává teszi a könyvvizsgálói minőségbiztosítási rendszer működtetését azon könyvvizsgálók (cégek) esetében, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végeznek könyvvizsgálati tevékenységet.

– Egy teljes alcímet szentel a javaslat a közfelügyeleti hatóság jogállására, feladataira. Eszerint az irányelv alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak minősül. A a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a kamarára ruházza át a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett.

– Egy-egy teljes alcímet szentel a javaslat a könyvvizsgálói tevékenység igazolásának, illetve a kamarai tagság keletkezésének, amit a közfelügyeleti hatóság ad ki, s amelynek feltételei:

  • okleveles könyvvizsgálói képesítés,
  • kérelem benyújtása előtt legfeljebb egy évvel letett kompetenciavizsga,
  • kizáró ok (büntetett előélet, kizárás, érdemtelenség, eltiltás stb.) nem áll fenn a kérelmezővel szemben.

– A  kamarába az igazolás birtokában kérhető természetes személy felvétele azzal, hogy:

  • a kamarai tag nem állhat a könyvvizsgáló (céggel) fennálló munkaviszonyán kívül más cégnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszony jellegű  más jogviszonyban (e kitétel alól el lehet tekinteni, amennyiben a foglalkoztató nyilatkozik, hogy a tevékenység nem veszélyezteti a könyvvizsgálói feladatok ellátását),
  • nem lehet más gazdálkodó szervezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő,
  • könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik (kivéve, ha könyvvizsgáló cég nevében végzi a tevékenységet),
  • tagdíjat és előírt szolgáltatási díjat fizet, valamint a kamara előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

– Külön fejezet szól a gazdálkodó szervezet könyvvizsgálói tevékenységének engedélyezéséről a fentiek analógiájára.

– A könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég jogosult a könyvvizsgálati tevékenység körébe tartozó egyéb szakmai szolgáltatásokat is nyújtani.

– Korábban foglalkoztatott könyvvizsgáló (fő könyvvizsgáló) a megbízás megszűnte után legalább egy évig, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében két évig a vizsgált társaságnál nem lehet

  • vezető tisztségviselő
  • auditot ellátó testület tagja
  • irányító testület tagja
  • felügyelő testületi tag

– A szakmai szkepticizmusról szóló alcím kiemeli, melyek azok a területek, amelyekre különösen figyelemmel kell lenni a könyvvizsgálat során, így például  a valós értékelésre, értékvesztések, céltartalékok elszámolására.

– A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának különös szabályairól egy egészen új alfejezet rendelkezik.

– A minőségellenőrzéssel és a megállapítások következményeivel számos kisebb módosítási javaslat foglalkozik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink