Adózás: így bízhatja a NAV-ra

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését, illetve az adózói terhek csökkentését célozza Art. a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos új szabályokat tartalmazó 2016. évi adótörvényeket módosító törvényjavaslat – írja a blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.

A javasolt változtatások egyik része, az úgynevezett bevallási nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezések már a 2015. évben megszerzett jövedelmek bevallása során is alkalmazhatóak lennének az adózók számára.

A másik bevezetni kívánt jogintézmény, a bevallási ajánlat, ami csak a 2016. évi jövedelmek tekintetében írná elő a NAV számára bizonyos adózói kör adóbevallásának elkészítési kötelezettségét.

Bevallási nyilatkozat

Az Art. és az Szja törvény hatályos rendelkezései a bevallási nyilatkozathoz hasonló, de közel sem azonos lehetőséget biztosít adónyilatkozat formájában bizonyos adózók számára.

A 2016. január 1-jei hatállyal bevezetni kívánt bevallási nyilatkozattal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában a NAV lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy a bevallási kötelezettségüknek a munkáltatójukhoz megtett bevallási nyilatkozat útján tegyenek eleget. Ezzel a lehetőséggel azonban csak azok élhetnek, akik:

• az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett, belföldön adóköteles jövedelmet szereztek, ide nem értve a kamatjövedelmet, az osztalékból és árfolyamnyereségből származó, és a vállalkozásból kivont jövedelmet, az 1 millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt, és
• az adó, adóelőleg megállapítása során tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot nem számolt el, és
• a jövedelméből, illetve az adóelőleg megállapításánál adóalap, illetve adókedvezményt nem érvényesített, és
• az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem adott, és emellett
• más okból sem köteles adóbevallását az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtani.

A fentiekkel kapcsolatosan bevezetni kívánt eljárási szabályok értelmében a magánszemélynek az adóévet követő január 31-ei jogvesztő határidővel tehet bevallási nyilatkozatot a munkáltató felé, amiről a munkáltató a január havi 08’-as számú járulékbevallásában február 12-éig adatot kellene szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. A törvényjavaslat értelmében e bevallásban megjelölt magánszemélyek adóját az adóhatóság adóévet követő május 20-áig állapítaná meg, amennyiben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján a magánszemély a fent említett választási feltételek mindegyikének megfelel. Ebben az esetben a nyilatkozattevő mentesül minden további teendőtől, ami mindenképpen jelentősen csökkenti adminisztrációs terheit az érintett magánszemélyeknek.

A választás feltételeiből látható, hogy igen szűk adózói kör élhetne az új lehetőséggel, így például a családi kedvezményt, első házasok kedvezményét érvényesítő családok, vagy személyi jövedelemadó-kedvezményét igénybe vevők, a súlyosan fogyatékos magánszemélyek sem tehetnének bevallási nyilatkozatot.

Bevallási ajánlat

A törvényjavaslat 2017. január 1-jei hatállyal bevezetni kívánt rendelkezései az adóhatóság számára kötelezően előírná, hogy az ügyfélkapuval, vagy személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózók részére, első alkalommal a 2016. évben megszerzett jövedelmeik tekintetében adóévet követő év március 15. napjától bevallási ajánlatot készítésen el illetve elektronikus úton küldjön meg.

A javaslat értelmében a bevallási ajánlat elkészítésére az adóhatóság csak abban az esetben lenne köteles, ha a fent említett adózói kör nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy azt a munkáltató nem vállalta, és nem tett bevallási nyilatkozatot, illetve nem minősül egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek sem.

A javaslat értelmében az érintett adózói körnek adóévet követő május 20-áig lenne lehetősége arra, hogy az adóhatóság által megküldött, illetve – amennyiben az abban foglalt adatokkal nem ért egyet és emiatt az ajánlat adatait javítja, vagy kiegészíti – a javított, illetve kiegészített ajánlatot elfogadja. Amennyiben az ajánlat elfogadására ezen időpontig nem kerül sor, az adózónak a NAV közreműködése nélkül kell eleget tennie bevallási kötelezettségének.

Az adózó a bevallási ajánlatban elfogadott adót az adóévet követő év május 20-áig kell megfizetnie. Visszatérítendő adó esetén az adóhatóság az ajánlat elfogadásától számított 30 napon belül köteles az adózónak járó pénzösszeg kiutalására.

A fentiek alapján látható, hogy a bevallási ajánlat útján történő bevallás a jelenleg is hatályos egyszerűsített bevalláshoz képest az adózók szűkebb köre számára lesz valós lehetőség, mivel a jelenleg is használt egyszerűsített bevallás választása nem csak elektronikus úton érhető el.

Mindemellett ha az adózó saját maga készíti el, illetve nyújtja be visszatérítendő adót tartalmazó bevallását, az abban feltüntetett adót az adóhatóság legkorábban adóévet követő év március 1-től utalja ki. Ezzel szemben a bevallási ajánlat esetében a legkorábbi kiutalási határidő adóévet követő március 15-étől számított 30. napon, tehát az önadózókhoz képest a bevallási ajánlattal érintettek minimum másfél hónappal később jutnának csak a pénzükhöz.