Megszavazta az Országgyűlés a 2015. évi adócsomagot!

Megosztás Tetszik

Elfogadta a parlament kormánypárti többsége a jövő évi adótörvénycsomagot. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest a legnagyobb visszalépést az jelenti, hogy jövőre nem terheli adó az internetszolgáltatásokat, illetve a béren kívüli juttatások adóterhelése nem emelkedik. Ugyanakkor több korlátozás is életbe lép a cafetéria-rendszerben. Jelentős változás továbbá, hogy a jelenlegi 40-ről 50 százalékra nő a reklámadó felső kulcsa. A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

A  munkáltatók és munkavállalók egybehangzó felháborodása elsodorta a nem pénzbeli juttatások munkáltatói, kifizetői adó- és eho-kötelezettségének növelését célzó emelt összegű (1,19 helyett 1,53) adóalapszorzót, de azért akadt még nadrágszíjat húzó ötlet. A végszavazás előtt elfogadott rendelkezések értelmében a béren kívüli juttatások közterhei önmagukban nem változnak, de a most hatályos kettő helyett, jövőre három korlát is behatárolja majd a juttatások értékének azt a részét, amely után a juttató a 16 százalék szja mellett kedvezményes (14 százalékos) ehót fizethet.

Az összesen 450 ezer forintig adható SZÉP-kártya támogatás teljes egészében, valamint évi 200 ezer forintig (illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegig) a többi béren kívüli juttatás – ha az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt nem haladja meg – továbbra is 35,7 [1,19x(0,16+0,14)] százalék közterhet visel,. Kétszázezer forint fölött viszont már adott egyes meghatározott juttatásról beszélünk, amely után 51,17 [1,19x(0,16+0,27)] százalék befizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.

Csakhogy emellett még, ha a SZÉP-kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot (a harmadik, úgynevezett rekreációs keretösszeget), illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladja, a meghaladó rész szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az eddigi összesen 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal, ha a munkáltató nem vállalja a SZÉP-kártya juttatást, vagy a munkavállaló nem választja, 300 ezer forinttal kevesebb értékű béren kívüli juttatás után lehet 14 százalékos ehót fizetni.

A javaslat érinti a személyi jövedelemadóban érvényesíthető adókedvezmények körét is: a friss házasok bizonyos feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnének 2015. január 1-jétől. A kétgyermekes családok által igénybe vehető adókedvezmény összege azonban csak 2016-tól emelkedne: 2019-ig fokozatosan a kétszeresére, azaz gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forinttal növekedne, az első évben gyermekenként havonta 2500 forint lesz a növekmény.

Kedvező változás lehet a gyermekesek számára, hogy jövőre a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is a maximális mértékű kedvezményt vehetik igénybe a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. 

Kormánypárti kezdeményezésre az adótörvények vitájának végén az előterjesztések közé vették a reklámadó legfelső kulcsának 40-ről 50 százalékra emelését, amelyet megszavazott a parlamenti többség. A reklámadót már eddig is heves támadások érték politikai szempontból és a reklámszakma oldaláról egyaránt. Az Európai Bíróság néhány héttel ezelőtt közzétett ítélete azonban arra is rávilágít, hogy a reklámadó – akár részben vagy egészben – a közösségi joggal ellentétesnek is bizonyulhat, mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.

OLVASSA EL CIKKÜNKET: Jelentős változások jönnek 2015-ben az adózás rendjében

A különadók maradnak, sőt a reklámadó legmagasabb kulcsa 40-ről 50 százalékra emelledk. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentős visszalépést ugyanakkor, hogy jövőre nem terheli adó az internetszolgáltatásokat.

Kiterjesztik viszont a különadót a befektetési alapokra. A szabályozás szerint adóköteles a Magyarországon forgalmazott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1 százaléka. Az új javaslat szerint viszont sávos lenne az adózás. További részleteket a különadókról a Kin csattan az ostor? Óriási elvonást generálnak a „kisadók” című írásunkban talál. 

Jelentősen bővülhet az önkormányzatok által kivetett adók köre. Az önkormányzatok jelenleg arról dönthetnek, hogy kivetik-e a parlament által elfogadott helyi adó törvényben szereplő valamelyik adót, s ha igen, milyen adómértékkel. A mostani módosítás megalkotja, noha nem definiálja, a települési adók csoportját. A jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amelyett más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor a település adó sem az államot, sem (más) önkormányzatot nem terhelhet.

CIKKÜNK A TÉMÁBAN: Új adók elburjánzására lehet számítani a településeken

Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét (EKAER), amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki.

RÉSZLETEKET KORÁBBI CIKKÜNKBEN: tt az áfaellenőrzés csodafegyvere – keményen büntetik a szabálysértőket

További cikkeinket az egyes adótörvénymódosításokról a 2015-ös adóváltozások című rovatunkban olvashatja el.