Több lenne most az átlagnyugdíj, ha nemcsak az inflációt, hanem a béreket is követné?

Megosztás Tetszik

A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mennyi lenne most az átlagnyugdíj, ha nem csak az inflációt, hanem részben a béreket is követnék a nyugdíjak.

A svájci indexálás eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.

Hogyan emelik a nyugdíjakat Magyarországon?

A magyar nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: a megállapított nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat minden év januárjában kötelező emelni, mégpedig a költségvetési törvényben az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés (infláció) mértékével. Például 2024-re 6 százalékos inflációt tervezett a kormány, ennek megfelelően idén januárban 6 százalékos nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak.

Előfordulhat azonban (és többször volt már rá példa), hogy az év eleji nyugdíjemelés mértéke elmarad az adott évben ténylegesen kialakuló inflációtól. Ebben az esetben a kormány köteles évközi nyugdíjemelést végrehajtani, melyet novemberben egész évre visszamenőleg egy összegben kifizetnek a nyugdíjasok számára. (Sőt, a kormány korábban is dönthet évközi nyugdíjemelésről, nem kell feltétlenül megvárnia az ősz beköszöntét.)

Az évközi nyugdíjkorrekció mértékét úgy határozzák meg, hogy az adott év első 8 hónapjának (a januártól augusztusig terjedő időszaknak) inflációs tényadatai alapján a kormány becslést készít az egész évre ténylegesen várható inflációra, és a különbözetet novemberben kifizeti a nyugdíjasoknak. Ráadásul ilyenkor az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbat kell figyelembe venni. Például 2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés történt, de a kormány ősszel már 18 százalékot is meghaladó éves átlagos nyugdíjas inflációval kalkulált, ezért novemberben 3,1 százalékos nyugdíjkorrekciót hajtott végre.

Bizonyos években többszöri évközi nyugdíjkorrekció árán sem sikerül biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését. Például 2022-ben végül 15,2 százalék lett az éves átlagos nyugdíjas infláció, miközben az év során végrehajtott három (!) nyugdíjemelés mértéke együttesen is csak 14 százalékot tett ki. Az így előálló különbözetet azonban a kormány nem köteles a következő évben utólagosan kifizetni a nyugdíjasoknak – és nem is tették meg.

A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől

Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, amely 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg.

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható 2014-ben 67,6 százalék volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?

A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, miként emelkedett volna az átlagnyugdíj akkor, ha minden évben pontosan 50–50 százalékban az adott évben magasabb infláció (általános vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

A félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint 2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3 százalékkal több lenne a juttatása.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3 százalékkal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)