hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszafoglalkoztatás tilalom - mi a teendő?

  • Adózóna

Mikor biztosított a betéti társaság beltagja? Olvasónk kérdésére Molnár László, nyugdíjszakértő válaszol.

Kérdés: Egy továbbképzésen hallottam, hogy az a Bt. beltag, az idei évtől, társas vállalkozónak minősül, ha nem 62 éves és nincs meg a 40 év szolgálati ideje sem. Így többségi befolyással rendelkezik a Bt-jében, mivel visszafoglalkoztatja saját magát nem jogosult korhatár előtti ellátásra, vagyis nem kap ezentúl ellátást. Sajnos konkrét törvényi hivatkozást nem tudtak mondani. A Ptk-ra tippeltek. Nem tudom a fenti állítás mennyiben fedi a valóságot?

Válasz: A korengedményes nyugdíjazásról a 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazott rendelkezéseket. Eredetileg a korengedményes nyugdíjazásra legkésőbb 2009. december 31. napjáig lett volna lehetőség. A kormány azonban rendeletet alkotott a korengedményes nyugdíj egy évvel történő meghosszabbításáról [283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet]. Ekkor (2010. január 1-jétől) került bevezetésre az ún. visszafoglalkoztatási tilalom! Aki tehát ezt megelőzően ment el korengedményes nyugdíjba, arra a tiltás nem vonatkozik! Mi is ez a visszafoglalkoztatási tilalom?

Ha a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban áll, amely viszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell, akkor a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

E szabály 2010. január 1-jétől hatályos, akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldték meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Fontossá válik a jogszabály azon kitétele, miszerint „a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára nem létesít biztosítási jogviszony” Korengedményes nyugdíjról addig beszélünk, amely ideig a munkáltató előre megfizette azt (ez pedig az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése volt!).

A Ptk. hivatkozott 203. § (2) bekezdése szerint, ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

A Ptk. 685. § b) pontja szerint hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Nyilván a jogalkotó ezzel annak kívánta elejét venni, hogy mintegy a „rokont” szívességből korengedményes nyugdíjba küldje, de azt követően, mint nyugdíjas tovább dolgozzon. E szabály alapján a munkaviszony megszüntetését követően nem csak egy újabb munkaviszony létesítése tilalmazott, hanem bármilyen más – a Tbj. szerint – biztosítással járó jogviszony (például bármilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is.). Egyre azonban nem terjedt ki a jogalkotó figyelme! Egy gazdasági társaságban a társaság egy tagja nem csak munkaviszonyban, hanem társas vállalkozóként is végezhet munkát. Abban az esetben pedig, ha valaki saját jogán nyugdíjas (ilyen volt a korengedményes nyugdíj is), már kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó azonban nem biztosított, következésképpen nem áll biztosítással járó jogviszonyban. 

Amennyiben a fentiek alapján a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság e tény ismeretében kezdeményezi a korengedményes nyugdíjat megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megállapító határozat – az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával történő – visszavonását. A visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy összegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra esedékes korengedményes nyugdíj összegét.

Majd jött a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet [19. – 22. §], amely ismét egy évvel (2011. december 31. napjáig) ismét meghosszabbította a korengedményes nyugdíj lehetőségét, fenntartva a tárgyalt visszafoglalkoztatási tilalmat. 2011. december 31. napjáig a betéti társaságok (kkt-k) és kft-k tekintetében semmi probléma nem volt (sem a személyes közreműködéssel, sem az ügyvezetéssel, üzletvezetéssel).

Majd jött a 2012. január elseje 0 perc! Az említett gazdasági társaságok ügyvezetőiből, személyesen közreműködő tagjaiból egy biztosítottnak minősülő társas vállalkozó lett! Hogyan? A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a még a nyugdíjkorhatárt be nem töltő személyek korengedményes nyugdíját átalakította egy korhatár előtti ellátássá, amely nem nyugdíj (hanem egy, a központi költségvetésből finanszírozott szociális juttatás). Bár a korengedményes nyugdíjról szóló rendelet hatályát vesztette, a hivatkozott törvény a visszafoglalkoztatási tilalmat 2011. december 31-ét követően is fenntartotta!

Viszont a társas vállalkozót csak a saját jogú nyugdíj teheti kiegészítő tevékenységűvé! Így az érintettek biztosítottnak számító vállalkozóvá váltak, ami elvileg a visszafoglalkoztatási tilalom alá esik! De ennél több is történt, nem csak a társaságban kifejtett személyes közreműködés jelent gondot! 2012. január 1-jétől az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontját egy új 5. alponttal egészítette ki: Társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésre tekintettel minősül társas vállalkozónak. Akkor is, ha ez a tevékenység ingyenes! A korengedményes nyugdíjas már nem tesz tehát kiegészítő tevékenységet folytatóvá. A személyes közreműködés és az ügyvezetés (üzletvezetés) biztosítási jogviszonyt eredményez, és ez bizony – anélkül, hogy ez megfontolt jogalkotói szándék le(hete)tt volna – felvetheti a fentiekben tárgyalt visszafoglalkoztatási tilalom sérelmét.


 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jövedéki adó

Gombás Otilia

szakértő

J&J Center Kft.

Mikorra könyveljem?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tárgyi eszköz számviteli elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close