NAV: mezőgazdasági őstermelők ellenőrzésekor tapasztalt leggyakoribb hibák

Megosztás Tetszik

A következőkben a mezőgazdasági őstermelők biztosítási jogviszonyáról, annak bejelentéséről és változásbejelentéséről lesz szó, valamint azokról a leggyakoribb hibákról, amelyekkel az őstermelők ezekkel kapcsolatban a leggyakrabban vétenek, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

A mezőgazdasági őstermelők ellenőrzésekor a NAV leggyakrabban azzal a hibával találkozik, hogy nem egyezik meg a közölt biztosítási idő az 58-as adó- és járulékbevallásban, valamint a T1041-es bejelentő lapon. Az eltérések egyik fő oka a mezőgazdasági őstermelői igazolványok érvényesítéséből adódik, általában ez nincs szinkronban az őstermelő által bejelentett, biztosításban töltött idővel.

Számos eltérést eredményezhet az is, ha a mezőgazdasági őstermelő nem jelenti be, hogy valamilyen más jogcímen biztosítottá vált, például munkaviszonyt létesített, illetve álláskeresési járadékot kap. Ha ilyen egyéb jogcímen lesz biztosított, akkor mezőgazdasági őstermelőként már nem fizetheti a járulékot. Ebben az esetben a változást a T1041-es adatlapon be kell jelenteni a NAV-hoz.

Nem kell ugyanakkor bejelenteni, ha az őstermelő díjazás ellenében, jogviszonyban végez munkát, vagy választott tisztségviselőként válik biztosítottá.

Szintén téves adatbejelentéshez, illetve bevallási hibához vezethet, ha az őstermelő nem veszi figyelembe a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, és a már megszerzett szolgálati idő együttes összegét. Ha ez nem éri el a 20 évet, akkor mezőgazdasági őstermelőként nem válhat biztosítottá, és járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezhet. Az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából kiemelten fontos a mezőgazdasági őstermelőként biztosítottak jogviszonyának helyes bejelentése, járulékbevallási és -fizetési kötelezettségük teljesítése.