Minimum járulék fizetése: élő problémák, eldőlt kérdések

Megosztás Tetszik

A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.

Ugyanakkor a Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.) törvény minimum járulék fizetésére vonatkozó szabályai mindkét személyi kör esetében lényegüket tekintve azonosak, még ha a tagi jövedelem vonatkozásában magasabb is a kötelező minimumalap és több a mentességi ok.

Így nem véletlen, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésével összefüggésben folyamatosan merülnek fel ellentmondások, illetve jogalkalmazói kérdések, sajnos olyanok is, amelyek jogszabályi előírás hiányából adódnak.

Ezek egyike a felmentési időre előre kifizetett munkabér kérdése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 80. § (2) bekezdése értelében a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A felmentési idő azon hónapjaira vonatkozóan, amikor a munkavállaló már nem részesül díjazásban – hiszen a járandóságát már megkapta – a foglalkoztatót minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli.

Olvassa tovább cikkünket, hogy példán keresztül szemléltetve megtudja milyen esetekben okozhat még nehézséget a minimumjárulék-kötelezettség megállapítása!