Foglalkozási megbetegedés: mikor jár a baleseti táppénz?

Megosztás Tetszik

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos híradások szerint a vírusfertőzés miatti megbetegedés számos területen – egyebek mellett a szociális alapellátásban, egészségügyben – dolgozók esetében foglalkozási megbetegedésnek minősül. Cikkünkben összefoglaljuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján foglalkozás körében szerzettnek minősül a betegség. Az ez esetben járó baleseti táppénz mind mértékét, mind pedig a tartamát, illetve jogosultsági feltételeit tekintve lényegesen kedvezőbb, mint a keresőképtelenség idejére járó ellátás.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 51. szakasza értelmében foglalkozási megbetegedés esetén a biztosított baleseti ellátásra jogosult, tehát megilleti őt a baleseti táppénz is. (A törvény 51. § (4) bekezdés értelmében e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.)

A baleseti táppénz mind mértékét, mind pedig a tartamát, illetve jogosultsági feltételeit tekintve lényegesen kedvezőbb, mint a keresőképtelenség idejére járó táppénz, arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatót ebben az esetben nem terheli a betegszabadság, illetve a táppénz-hozzájárulás. 

A foglalkozási megbetegedés elbírálása némileg összetettebb folyamat, mint a baleset üzemiségének megállapítása. Az eljárást a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. NM-rendelet szabályozza.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a vonatkozó rendelkezéseket!