Csavaros esetek a szochokedvezmény érvényesítésénél

Megosztás Tetszik

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kedvezmények alkalmazása a foglalkoztatók többsége számára rutinfeladat. Ennek ellenére nem egyszer előfordul – különösen speciális, de akár triviálisnak tűnő helyzetben is – hogy a jogalkalmazó elbizonytalanodik. A következőkben néhány gyakran felmerülő kérdést igyekszünk tisztázni.

Kezdjük talán azzal, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezményt két jogszabály állapít meg: egyrészt a 2004. évi CXXIII. törvény (ebben találjuk a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó, a rehabilitációs kártyával összefüggő valamint a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény szabályait), míg a további kedvezményeket a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. CLVI. (Eat.) törvény tartalmazza.

A kedvezményeket a foglalkoztatónak minősülő kifizető veheti igénybe (egyetlen kivétellel) kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók vonatkozásában. Hogy mely jogviszonyok minősülnek – a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyon túl – munkaviszonynak, azt az Eat. törvény 466. szakaszának 7. alpontja sorolja fel. E felsorolás egyébként nem teljesen egyezik meg a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) b) pontja szerinti munkaviszony fogalmával.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen kivétel van a szabályozásban, továbbá mit kell tenni, ha több kedvezményre is jogosult a kifizető?
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.