A román kormány is szorongatja a magánnyugdíj-pénztárakat

Megosztás Tetszik

A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány "kapzsisági" rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza.

A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra "kapzsisági illetéket", a távközlési és az energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíjalapokat is.

A rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette az alapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.

Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőkenövelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese a jelenlegi törzstőkéjüknek, és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint az alapok túlnyomó többsége – de az sincs kizárva, hogy mind a hét – a román piacról való kivonulást fontolgatja – állította a román nemzeti bank képviselője.

Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének csak a 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.

A nyugdíjrendszer második pillére jelenleg hétmillió befizető tízmilliárd eurót közelítő megtakarítását jelenti. A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián Lazea.