hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szövetkezeti működés – mit érdemes megvitatni az éves közgyűlésen?

  • dr. Papp Anna Katalin LL.M., dr. Seregély Barbara, CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

A társaságok legfőbb döntéshozatali szerve számára évi legalább egy ülés tartását írja elő a jogszabály kötelezően. A szervezetek ezt tipikusan májusra szokták ütemezni, hiszen a naptári évvel megegyező (azaz december 31. napjával záródó) üzleti éves cégek számára a beszámoló elfogadásának és közzétételének határideje május 31. A legfőbb szerv éves ülése ugyanakkor arra is szolgál, hogy a döntéshozók megvizsgálják az adott szervezet működését, és szükség esetén döntsenek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben.

Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy a szövetkezetek tekintetében milyen jogszabálymódosítások mentén kötelező a létesítő okirat felülvizsgálata, amelyet érdemes összeegyeztetni a beszámoló elfogadásával. Ezen túl arra is hoztunk pár példát, hogy az elmúlt időszak jogszabályváltozásai eredményeképpen milyen, a működéssel összefüggő javaslatokat érdemes megfontolni.

Nettó árbevétel, adózott eredmény felosztása

A szövetkezet a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, vagyis annak elsődleges célja nem a minél nagyobb mértékű profit termelése. Éppen ebből a speciális és a tagokhoz kötődő személyes jellegből adódik, hogy a jogszabályok egyes szövetkezettípusok esetén minimumkövetelményeket szabnak a szövetkezetek eredményéből való részesedéshez.

Az iskolaszövetkezetek esetén a szövetkezeti törvény már 2016 óta tartalmazza azt az előírást, miszerint a nettó árbevétel legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. Ez a szabály azóta a kisgyermekkel otthon lévők, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre is kiterjesztésre került (utóbbira 2022. augusztus 1. napjától hatályosan). Ez a rendelkezés azért kifejezetten jelentős megkötés, mivel a 85% nem az adózott eredményre, hanem a teljes nettó árbevételre vonatkozik, vagyis a működési költségeket nagyon alacsonyan kell tartani ahhoz, hogy ezek a szövetkezetek ne váljanak fizetésképtelenné.

Az Adózóna társasági jogi írásait itt olvashatja el.

Nincs a fentiekhez hasonló megkötés a nettó árbevétel 15%-a tekintetében, vagyis arról még e három szövetkezettípus is szabadon dönthet a jogszabályok adta keretek között. A költségvetés tervezése során azonban javasolt figyelembe venni, hogy a költségek fedezésére csupán ez a 15% nyújthat fedezetet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a volt taggal való elszámolásra és a közgyűlésre irányadó, megváltozott előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kondipark adóvonzata

Nagy Norbert

adószakértő

Adószámos magánszemély

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink