További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az osztalék alapvető szabályai kft.-k esetében

  • dr. Nagy András ügyvéd

Mi az osztalék alapja, ki jogosult osztalékra, milyen esetekben kell visszafizetni az osztalékelőleget? Összefoglaltuk.

Mit nevezünk a társasági jogban osztaléknak?

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv., Ptk.) az osztalékfizetés alapjairól a társaságok közös szabályai között rendelkezik mégpedig akként, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat fő szabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

Az osztalékról és osztalékelőlegről a Ptk. a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság esetében rendelkezik. Jelen cikkünkben a korlátolt felelősségű társaságok – Ptk-ban lefektetett – osztalékfizetésének szabályait foglaljuk össze.

A Ptk. szabályai értelmében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg. Osztalékfizetésnek nevezzük tehát köznapi értelemben a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet.

Mi tekinthető az osztalék alapjának?

Az előző, lezárt év adózott eredményét kell tekinteni az osztalék alapjának, melyhez hozzáadódik vagy negatív érték esetében levonódik az eredménytartalék összege. 

Ki jogosult osztalékra?

Fontos tőkevédelmi szempontból, hogy osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult, azaz a tagjegyzékben szereplő és az osztalékból ki nem zárt tag.

Aki még nem teljesítette a vagyoni hozzájárulását jogosult osztalékra?

Nem, ugyanis a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

Mikor határoz a taggyűlés az osztalékról?

A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Nem feltétlen kell ülés tartásával meghozni a határozatot, a taggyűlés ezen kérdésekben is dönthet írásbeli döntéshozatallal (taggyűlésen kívül), vagy konferencia taggyűlés keretében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mikor, kinek fizethető osztalékelőleg, továbbá milyen esetben kell azt visszafizetni! 

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. 

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szabadság másodállásban, részmunkaidőben

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X