hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezek a tervezett változások a társasági adóban

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

A társaságiadó-törvény most elfogadandó változásai alapvetően három területet szabályoznak: az első a EU ATAD (adókikerülés-ellenes) irányelv fordított hibrid struktúráira vonatkozó szabályok átvétele, a második a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és adományozóik számára teremt kedvező adózási feltételeket, harmadikként pedig tovább finomodik a csoportos társaságiadó-alanyok szabályozása.

Az úgynevezett hibrid szabályokat az EU 2017/952. számú irányelve alkotta meg. Hibrideknek azokat a struktúrákat vagy gazdálkodó szervezeteket nevezzük, amelyeknek a jövedelemfolyamát, ráfordításait vagy a gazdálkodó szervezet adóalanyiságát két állam másképpen értelmezi adóztatási szempontból, és emiatt a két államban az adókövetkezmények is eltérőek lesznek. Az eltérő adóztatás pedig kettős levonást, kettős nem-adózást, vagy olyan levonást eredményezhet, amellyel szemben a másik államban nem áll adóköteles jövedelem.

Az irányelv bevezetésének legutolsó szakasza a fordított hibridekre vonatkozó szabályok átvétele. A szabálynak Magyarország vonatkozásában nem sok relevanciája van, mivel Magyarországon gyakorlatilag csak a befektetési alapok nem alanyai a társasági adónak, azok pedig ki vannak véve a fenti szabály alkalmazásából. A jövőben azonban előfordulhatnak ilyen formák.

A javaslat értelmében, ha van egy magyar bejegyzésű/regisztrációjú hibrid gazdálkodó szervezet, amelynek a többségi tulajdonosai (vagy többségi szavazati joggal rendelkező, vagy többségi nyereséghez való joggal rendelkező tulajdonosai) olyan államban vannak, amely a hibridet társaságiadó-alanynak tekinti a saját törvénye szerint, akkor társasági adóban a magyar hibrid szervezetet Magyarország belföldi illetőségűként adóztatja [új 2. § (7)], de csak olyan mértékig, ameddig ezt a jövedelmet más személynél a társasági adóztatás szabályai szerint, vagy a másik adórendszer szabályai alapján nem adóztatják [új 16/B § (7)].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül hibrid gazdálkodó szervezetnek, valamint, hogy melyek a tervezett változtatások a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a csoportos társaságiadó-alanyok szabályozása terén!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink