NAV-tájékoztató: mire érdemes figyelni a kutatás-fejlesztés költségeinek elszámolásánál?

Megosztás Tetszik

A kutatás-fejlesztési tevékenységet (K+F) számos ösztönző intézkedés támogatja, többek között adóalap-, illetve adókedvezmény formájában, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

A K+F-tevékenység helyes meghatározása és számviteli elszámolása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társasági adón kívül más adónemeket is érinthet a kapcsolódó kedvezmény, mint például az innovációs járulékot és a helyi iparűzési adót.

Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, mértéke a járulékalap 0,3 százaléka. A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a nettó árbevétel csökkenthető:

• az eladott áruk beszerzési értékével;
• az alvállalkozói teljesítések értékével;
• az anyagköltséggel; valamint
• az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével (a K+F-költséggel).

A NAV tapasztalatai szerint azok az adózók, akik az innovációs járulék alapjának megállapításakor K+F-költséggel is csökkentik a nettó árbevételüket, gyakran tévesen járnak el.

A helytelen gyakorlat abból fakadhat, hogy az érintett adózók a nettó árbevételüket – az összes anyagköltség mellett – olyan K+F-költséggel is mérséklik, amelyek anyagköltségeket is tartalmaznak. Másképp megfogalmazva, a K+F-költségek között olyan anyagköltséget is elszámolnak, melyet már az összes anyagköltségben is figyelembe vettek, ezáltal pedig duplán csökkentik a nettó árbevételt.

A kedvezmények jogszerű igénybevételéhez fontos tudni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának – és így az innovációs járulék alapjának – megállapításakor a felmerült költséget csak egyszer lehet figyelembe venni.