adozona.hu
Még egyszer az ellenőrzött külföldi társaságokról
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_egyszer_az_ellenorzott_kulfoldi_tarsasa_TCIYL3
Még egyszer az ellenőrzött külföldi társaságokról
A cikk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, és ehhez kapcsolódóan az adóalapot módosító tételek egy részének változását, illetve a változatlanul maradó korrekciós tételek tartalmát – a fogalomváltozás miatt – érintően felmerülő kérdésekre keres választ.
2017-től (pontosabban 2017. január 18-ától) alapvetően megváltozik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. Míg eddig – a fizetett adó mértéke mellett – a belföldi illetőségű magánszemély tulajdonos, illetve többségében belföldről származó jövedelem határozta meg, hogy egy külföldi illetőségű társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül vagy nem, addig ezentúl – leegyszerűsítve – a belföldi illetőségű társaságiadó-alany (adózó) külföldi társaságban meglévő befolyása a meghatározó. Az új definíció egyben a társaságiadó-alapot módosító tételek – részbeni – módosításával is jár. Az új előírásokat – az adózó választása alapján – már a 2016. adóévi adókötelezettségnél is lehet alkalmazni.
MELY ADÓZÓKNAK CÉLSZERŰ AZ ÚJ SZABÁLYOK 2016. ADÓÉVBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA?
1. A 2016-os előírások alapján ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) minősülő társaságban legalább 25 százalék részesedéssel rendelkező adózónak, ha a külföldi az új előírás szerint nem ellenőrzött külföldi társaság
Az ilyen adózónak célszerű az új előírásokat választani, különösen, ha a módosító tételeket megalapozó gazdasági események fennállnak. Ebben az esetben ugyanis
Nem kell növelnie az adózás előtti eredményt
- az EKT adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből azzal a résszel, amely az adózó adóéve utolsó napján az EKT-ban fennálló közvetlen részesedésére jut,
- az EKT-ban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, árfolyamveszteséggel, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt vesztséggel, árfolyamveszteséggel,
-
az EKT részére megállapított osztalék elengedése miatt fennálló követelésre tekintettel elszámolt ráfordítással, akkor sem, ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.
Olvassa tovább cikkünket, amelyből megtudja, kinek érdemes még az új szabályokat már a 2016-os adóévre alkalmazni, továbbá melyek az adóalap-módosító tételek!
Hozzászólások (0)