hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Még egyszer az ellenőrzött külföldi társaságokról

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A cikk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, és ehhez kapcsolódóan az adóalapot módosító tételek egy részének változását, illetve a változatlanul maradó korrekciós tételek tartalmát – a fogalomváltozás miatt – érintően felmerülő kérdésekre keres választ.

2017-től (pontosabban 2017. január 18-ától) alapvetően megváltozik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. Míg eddig – a fizetett adó mértéke mellett – a belföldi illetőségű magánszemély tulajdonos, illetve többségében belföldről származó jövedelem határozta meg, hogy egy külföldi illetőségű társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül vagy nem, addig ezentúl – leegyszerűsítve – a belföldi illetőségű társaságiadó-alany (adózó) külföldi társaságban meglévő befolyása a meghatározó. Az új definíció egyben a társaságiadó-alapot módosító tételek – részbeni – módosításával is jár. Az új előírásokat – az adózó választása alapján – már a 2016. adóévi adókötelezettségnél is lehet alkalmazni.

MELY ADÓZÓKNAK CÉLSZERŰ AZ ÚJ SZABÁLYOK 2016. ADÓÉVBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA?

1. A 2016-os előírások alapján ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) minősülő társaságban legalább 25 százalék részesedéssel rendelkező adózónak, ha a külföldi az új előírás szerint nem ellenőrzött külföldi társaság

Az ilyen adózónak célszerű az új előírásokat választani, különösen, ha a módosító tételeket megalapozó gazdasági események fennállnak.  Ebben az esetben ugyanis

Nem kell növelnie az adózás előtti eredményt

  • az EKT adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből azzal a résszel, amely az adózó adóéve utolsó napján az EKT-ban fennálló közvetlen részesedésére jut,
  • az EKT-ban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, árfolyamveszteséggel, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt vesztséggel, árfolyamveszteséggel,
  • az EKT részére megállapított osztalék elengedése miatt fennálló követelésre tekintettel elszámolt ráfordítással, akkor sem, ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.

    Olvassa tovább cikkünket, amelyből megtudja, kinek érdemes még az új szabályokat már a 2016-os adóévre alkalmazni, továbbá melyek az adóalap-módosító tételek!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink