Külföldről kap jövedelmet? Ezekre figyeljen a 2022. évi szja-bevallásban

A Magyarországon adózók széles köre számára már 2017. óta megkönnyíti az év végi szja-bevallás elkészítését a NAV azon gyakorlata, hogy az adóhatóság elkészíti az éves adóbevallásuk tervezetét. Ez kényelmet és jelentős adminisztrációs könnyítést jelent, azonban számos esetben – így különösen akkor, ha a jövedelem külföldről származik – előfordulhat, hogy a NAV egyáltalán nem, vagy nem teljeskörűen rendelkezik a jövedelemadatokkal, így könnyen előfordulhat, hogy a személyi jövedelemadó kiszámításával, befizetésével és bevallásával kapcsolatos teendőket a magánszemélynek önállóan kell megtennie. Felmerülhet a kérdés, hogy ezzel kapcsolatban mire érdemes figyelni, tekintettel a közelgő 2022. évi szja-bevallási határidőre.

A nemzetközi kiküldetéseken túl, a „home office” elterjedésének, és a gyorsan digitalizálódó munkavégzési eszközöknek köszönhetően a munkáltató székhelye és a munkavégzés tényleges országa – részben, vagy egészben – gyakran elválhatnak. Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy külföldi munkáltatók olyan magánszemélyeket foglalkoztatnak, akik munkájukat nagyrészben, vagy teljes egészében Magyarországról végzik, feladataikat távmunkában látják el, jellemzően otthonukból. Emellett nagyon gyakori, hogy határ menti ingázóként, egy szomszédos országban munkát vállaló magánszemély is kihasználja a távmunka adta lehetőségeket és munkaidejének egy részét Magyarországon, otthonában tölti.

„Ilyen esetekben mindenképpen érdemes a vonatkozó hazai és nemzetközi adóügyi szabályokat alaposan megvizsgálni, hogy az esetleges kellemetlen meglepetéseket elkerüljük. A személyi jövedelemadó tekintetében nagyon könnyen előfordulhat, hogy távmunkavégzésünk adókötelezettséget keletkeztet Magyarországon, melyre speciális eljárások vonatkoznak. Amennyiben ez megvalósul, sajnos nem elegendő a megszokott gyakorlat követése; azaz, hogy a munkáltató a havi munkabér utalása előtt a bruttó bérünkből levonja a vonatkozó külföldi közterheket és az adóbevallási tervezet elfogadásával az adóév zökkenőmentesen lezárul” – hívja fel a figyelmet Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Előfordulhat-e kettős adóztatás?

Jó hír, hogy Magyarországnak a világ számos országával van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezáltal a gyakorlatban a dupla adófizetés a legtöbb esetben elkerülhető. A kettős adóztatás elkerülésére az államok rendszerint kettő megoldás közül választhatnak, a Magyarországon megfizetett adó beszámítását, vagy a Magyarországon adóköteles jövedelemrész külföldi adó alól mentesítését alkalmazzák.

Amennyiben a vizsgálat eredményeként az adózó adóügyi illetősége Magyarországra mutat, és a munkavégzés helye Magyarországot is érinti, magyar adófizetési kötelezettség biztosan felmerül. Fontos megjegyezni, hogy külföldi adóügyi illetőség mellett sem kizárható, hogy Magyarországon felmerül (korlátozott) adófizetési kötelezettség, e kérdéskört is a kettős adóztatást kizáró egyezmények rendezik.

„Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a külföldi forrású munkaviszonyból származó jövedelmeket Magyarországon negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, melynek kiszámítása és befizetése nem a munkáltató, hanem a munkavállaló feladata; mindemellett az éves adóbevallásban is fel kell tüntetni a jövedelmet, adókötelezettséget és a megfizetett adót egyaránt. Mivel az ilyen jövedelmekről az adóhatóságnak nem áll rendelkezésre információ – így az adóbevallási tervezetben sem szerepel –, különös odafigyelést igényel e feladat, hogy az esetleg bírságokat elkerülhessük” – tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.