Vegye igénybe a személyi adókedvezményt, majd' 100 ezer forintot spórolhat!

Megosztás Tetszik

Bővült azoknak a betegségeknek a köre, amelyek miatt igénybe vehető a személyi adókedvezmény. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek idén havonta 8050, éves szinten 96 600 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjuk adóját – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Betegségek és igazolásuk

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019. január 1-jétől bővült a kedvezményre jogosító betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. A kedvezmény visszamenőlegesen, az 5 éves általános elévülési időn belül is jár, akárcsak a többi betegségnél. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:

– hallási fogyatékosság
– látási fogyatékosság
– mozgásszervi fogyatékosság
– elzáródást okozó érbetegségek
– súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
– veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
– emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Az igénybevétel feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. EüM-rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.

A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte jövedelmét.

Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát.

Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

További feltétel vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyekre. A kedvezmény Magyarországon történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy a jövedelem legalább 75 százaléka Magyarországon essen adókötelezettség alá. Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyeknek a rájuk vonatkozó kiegészítő nyilatkozatot is ki kell tölteniük a személyi kedvezmény igénybevételéhez.

Utólagos érvényesítés

A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.

Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

Ha a magánszemély által tett nyilatkozat adattartalma változna, akkor újra nyilatkozni kell. Ha valaki jogalap nélkül veszi igénybe a kedvezményt, és az adóbevallás szerint ez tízezer forintot meghaladó befizetési különbözetet jelent, akkor az adóhiányon kívül a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetni.

A kedvezmény összege

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. 40. paragrafusa szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Idén ez évi 96 600 forint, azaz havi 8050 forint.

Százezreket érint

A személyi kedvezményt igénybevevők száma folyamatosan növekszik: míg 2010-ben 69 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, 2018-ban 258 ezerre nőtt a számuk – nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

2019. január 1-je óta már több mint 110 ezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy visszamenőlegesen is érvényesíthető a kedvezmény – tájékoztatott az államtitkár. Az érintettek 2013 és 2017 közötti szja-bevallásaikat önellenőrizték, és részükre összességében 6,5 milliárd forintot utalt ki az adóhivatal.

Izer Norbert úgy véli, a lakosság sokkal tudatosabb lett az adóügyeiben.  Ezt igazolja a személyi kedvezményre vonatkozó statisztika is, egyebek között az, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt a kedvezményt igénybevevők száma, és az is, hogy tavaly több mint 110 ezren visszamenőlegesen kérték vissza az adókedvezményt.

A folyamatos tájékoztatások ellenére mégis lehet több tízezer olyan magánszemély, aki még az éves szja-bevallásában sem veszi igénybe ezt a kedvezményt. A hivatalos statisztikák például átlagosan 10-15 százalékra becsülik a laktózérzékenységben szenvedők arányát az Európai Unió tagállamaiban, és a becslések alapján endometriózisban több mint 100 ezer nő is érintett lehet Magyarországon.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a havi 8050 forint levonását érdemes már az adóelőleg megállapításakor, a munkáltatónál nyilatkozattal kérni, így akár még a januári fizetés is magasabb lehet. A nyilatkozatot időben történő leadásával nemcsak a több fizetés garantált, hanem az is, hogy így elegendő lesz csak átnézni az adóhivatal által készített 2020-ról szóló bevallási tervezetet. Annak ugyanis, aki késve adja le nyilatkozatát, az adóbevallási tervezet adókedvezményre vonatkozó sorait módosítania kell ahhoz, hogy utólag igénybe vehesse az adókedvezményt.