Üzletrész értékesítésének adója és könyvelése

Megosztás Tetszik

Kft. tagja a 38 százalékos üzletrészéből 1 százalékot értékesít a társaság részére, piaci értéken. A piaci érték meghaladja a névértéket. Hogyan kell könyvelni? A kft.-nek egy év eltelte után milyen lépéseket kell tennie? A tagoknak átadott törzsbetét értéke nagyobb, mint az átadási ár. Kinek, és hogyan kell adóznia? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

1. Az üzletrész-értékesítés könyvelése a jogi személy tagnál:

Üzletrész kivezetése nyilvántartási áron (az 1%-ra jutó nyilvántartási áron): T 379 K 17;

Az eladási ár nyilvántartásba vétele: T 384 K 379;

Az árfolyamnyereség elszámolása (a 379-es számla követel egyenlegének megfelelő összegben) T 379 K972 vagy a 379-es számla tartozik egyenlegének elszámolása árfolyamveszteségként: T 872 K 379.

2. Könyvelés a kft.-nél:

T373 K384

Lekötött tartalék képzés a számviteli törvény (Szt.) 38. § (3) bekezdés a) pont alapján: T413 K 414.

3. A kft. a visszavásárolt üzletrészt a Ptk. 3:175. § (3) bekezdése szerint a vásárlástól számított egy éven belül köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

A tagoknak történő ingyenes átadás könyvelése, könyv szerinti értéken, ha a visszavásárolt üzletrész a 373 számlán szerepel: T872 K 373.

A lekötött tartalék megszüntetése: T 414 K 413.

4. A visszavásárolt üzletrész magánszemély tagoknak történő ingyenes átadáskor, a tagoknak az szja-törvény 77/A § (1) bekezdése szerint adóköteles jövedelmük keletkezik. A jövedelem az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Ez utóbbi fordulat miatt a jövedelem jogcíme eltérő attól függően, hogy a juttatásban személyesen közreműködő tag, vagy személyesen közre nem működő tag részesül.

Ha az üzletrész személyesen közreműködő tagja részére kerül átadásra, úgy a tag értékpapír formájában szerzett jövedelme után – az szja-törvény 24. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel – a nem önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint keletkezik adókötelezettség. Az ilyen jogcímen megszerzett jövedelem a Tbj-törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

A társaság tevékenységében személyesen nem közreműködő tag esetében az üzletrész megszerzése az szja-törvény 28. § (1) bekezdés g) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, amely a Tbj-törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek.

Mind a személyesen közreműködő tag, mind a személyesen közre nem működő tagnak juttatott jövedelem után felmerül a szochotörvény 1. § (1) bekezdése szerint – figyelemmel a szochotörvény 5. §-ában megfogalmazott mentességet – 13 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettség a kft.-nél.

5. Az Szt. hatálya alá tartozó jogi személynek a részére történő juttatást az Szt. 84. § (2a) bekezdése alapján részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Akkor keletkezhet tehát adókötelezettsége, amikor a részesedés eladás, apportálás, a kft. megszűnése miatt kikerül a jogi személy nyilvántartásából.

A juttatónál az üzletrész ráfordításként elszámolt könyv szerinti értéke a Tao-törvény 3. számú melléklet B) fejezet 19. pont alapján a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordítás.