Szervizdíj adózása

Megosztás Tetszik

Sokan összekeverik a szervizdíj fogalmát a borravalóval – míg utóbbi teljesen önkéntes, addig az előbbi megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszából szemezgettünk.

A szervizdíj hivatalosan 2005 óta létezik. A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, melyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.

Az értékesítés nettó árbevételébe beleszámít, bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni.

Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét. Többféle áfakulcsot használunk a vendéglátásban, ezért a szervizdíjat kulcsonként meg kell osztani.

Az éttermi pénztárgépek által készített pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítania kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását a 48/2013. NGM rendelet 3. számú GF fejezet rendelkezése értelmében.

A felszolgálási díjat a számlán is, nyugtán is elkülönítetten fel kell tüntetni. Havonta kell kifizetni a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek. A kifizetés összege megegyezik a felszolgálási díj áfával és a  társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegével.

A felszolgálási díj kifizetésénél közreműködőnek minősül a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló. Ennek megfelelően nem csak például a szakácsok, konyhai kisegítők, felszolgálók részesülhetnek a felszolgálási díjból, hanem az üzletben alkalmazott valamennyi munkavállaló.

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek kell írásban megállapodni a dolgozókkal (ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik, akkor az érdekképviseleti szervezettel).

A szervizdíj felső értékhatára jelenleg nincs meghatározva.

Az szja-törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja szerint adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztatott jövedelméből kell levonni és meg kell fizetni a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A felszolgálási díj után fizetendő járulék alapja az áfa (5 vagy 27 százalék) nélküli összeg.

A felszolgálási díjból származó jövedelem után fizetett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék valamennyi pénzbeli ellátás alapjaként figyelembe vehető.

A felszolgálási díj az áfatörvény 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, és a törvény 65. §-a alapján a szolgáltatásra egyébként irányadó adómértékkel adózik. A különböző adómérték alá tartozó szolgáltatások felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.