Mégsem emelkedik a cafetéria és nem szigorodik a hipa elszámolása

Megosztás Tetszik

Ha minden igaz, jövőre mégsem emelkedik meg a cafetéria adóterhelése és nem válik szigorúbbá az iparűzési adó elszámolása sem. Ezzel a kormány két kockázatos döntést vonna vissza, azonban emiatt további kiigazítás válik sszükségessé.

Az elmúlt hetekben bejelentett két Matolcsy-csomag összességében 764 milliárd forint költségvetési kiigazítást tartalmazott. A második csomag 367 milliárdos főösszegéből a helyi iparűzési adót érintő módosítás 35 milliárd forintnyi, a cafetéria-elemek adóemelése pedig további 40 milliárd forintnyi költségvetési többletbevételt eredményezett volna. Azonban ha igaz a kiszivárgott hír, akkor a vállalkozásokat negatívan érintő két  javaslatot visszavonnák, ennek következtében azonban 75 milliárd forint összegű további kiigazítás válik szükségessé.

A Költségvetési Tanács korábban úgy becsülte, hogy a két csomag kétharmada valósul meg. Ezt figyelembe véve akár további 335 milliárd forint kiigazítás is szükséges lehet - írja legújabb bejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.

Kockázatos az iparűzési adó szigorítása

Az iparűzési adót érintő javaslat szerint az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatták volna le a vállalkozások. Ezt a javaslatot a kormány várhatóan visszavonja, ami adózási szempontból mindenképpen üdvözlendő az adószakértő szerint. A szigorítás az alacsony árréssel üzemelő teljes kereskedelmi szektort rendkívül hátrányosan érintené, hiszen a korábbi kiskereskedelmi ágazati különadón túl lényegesen szélesebb kört érintene, ebből következően egy új ágazati különadóként is aposztrofálható.

A szabályozás nemcsak az élelmiszerkereskedelmet vagy példaként az élelmiszerágazathoz közvetlenül kapcsolódó gabonakereskedelmi társaságokat érintette volna, a kis árréssel működő teljes nagykereskedelmi szektor megszenvedte volna a szabályozásból fakadó adóteher-emelkedést. Az adóterhek ilyen irányú emelése több negatív hatással is járhat: egyrészt a végfelhasználói árak növekedésére lehet számítani, másrészt az érintett adózók – különösen a nagykereskedelmi társaságok – iparűzési és társasági adóalapjukat jogszerű, nemzetközi szinten bevett és jól ismert adótervezési eszközökkel külföldre helyezhetik. Ennek eredménye az adóbevételek csökkenése, valamint közvetetten a beruházási döntések elhalasztása lenne Kalocsai Zsolt szerint.

Összességében tehát nem javasolt rövid távú bevételnövelő intézkedések oltárán olyan áldozatokat hozni, amelyek közép- és hosszú távon az adóbevételek csökkenéséhez vezethetnek – véli a szakértő, és reményét fejezi ki, hogy a javaslat újragondolása nem fog oda vezetni, hogy az iparűzési adó alapjából semmi sem lesz levonható. Ilyen szabályozás a 90-es évek elején már volt, igaz akkoriban az adókulcs a mostani adókulcsnak a töredéke volt és az adórendszer fejlettsége is messze elmaradt a mostanitól.

Maradhatnak az eddigi cafetéria-szabályok

A cafetériát érintő adóemelés (az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékos adójának 27 százalékra történő emelésének) hatása több reakcióval járhat a vállalkozói szférában: lesznek olyan vállalkozások, amelyek vállalják az adóteher növekedését – minden bizonnyal ez a kisebbség -,  a többség pedig vagy teljesen megszűnteti a cafetériát, vagy a növekedő adóterhekkel csökkenti a nettó juttatás mértékét – írja az RSM DTM vezérigazgatója.