Lemondatnák a magasabb jövedelműeket a családi pótlékról

Megosztás Tetszik

A kormányzati vitaanyag számos intézkedéssel javítaná a gyermekvállalási kedvet Magyarországon. Vannak köztük új és ismert elemek, megvalósíthatónak és életszerűtlennek tűnők is. A tervek szerint a magasabb jövedelműek önként lemondhatnának a családi pótlékról.

A kormany.hu oldalán olvasható, viccesen elgépelt című "Új baby boom, a középosztály gyermekvallási forradalma" néven futó dokumentum végére kerültek azok a javaslatok, amelyek a gyermekvállalási kedvet növelnék, javítva a kisgyermekes szülők jelenlegi szociális és munkerőpiaci helyzetét, írja a napi.hu. A 122 oldalas dokumentum nem titkolja, hogy a "középosztály" gyermekvállalását szeretné különféle intézkedésekkel felturbózni, és nem rest felsorolni az eddig megtett intézkedéseket sem az egykulcsos adótól a családi adókedvezményig, illetve a cégek által egyelőre eléggé fanyalogva fogadott "munkakörmegosztó" járulékkedvezményig. Amit szeretnének: korábban jöjjön az első gyermek, ha pedig többet terveznek, azok is szülessenek meg.

A napi.hu írása szerint javaslatok egy része újdonságokat is tartalmaz,  mások támaszkodnak korábbi javaslatokra, miszerint egyfajta "utalványként" lehetne a gyermekelhelyezés költségét támogatni. Az eredeti Budapest Intézet-javaslattól eltérően viszont nem a gyest, hanem a cafateriát szabnák át úgy, hogy közteher-mentesen adhatna a munkáltató a gyermek napközbeni ellátására vagy háztartási munkára használható utalvány-féleséget. Szintén ismert elem a családi napközik "felfuttatásának" terve, amit korábban egy jelenleg is futó uniós pályázattal is igyekeztek megtámogatni. Más kérdés, hogy a jelenleg családi napközit indítóknak azzal kell számolni, működésükhöz állami normatívát nem kaphatnak, csak a TÁMOP-programban indulók és a már működők számolhatnak a normatívával.

Újdonság a tgyás, gyed alatt halmozódó szabadság újfajta felhasználhatóságának javaslata, miszerint jogszabály-módosítás után az anya szabadon választhatna, hogy a szabadságot az eddigi módon kiveszi vagy teljes fizetés mellett, munkaidő-kedvezményre válthassa. (Például hathónapnyi szabadság felhalmozódása esetén kapjon lehetőséget arra, hogy tizenkét hónapon keresztül napi négy órában dolgozhasson. Ez nem azonos a részmunkaidő vállalásával, mert a teljes fizetésére jogosult.) Ennek valószínűleg sokan örülnének, legfeljebb a munkáltatót állíthatja munkaszervezési kihívások elé. Ha kötelezővé teszik ennek alkalmazását, visszafelé sülhet el a jó szándék: a rendszerre magukat alkalmatlanná minősítő munkáltatók még kevésbé akarnak szülőképes korú nőt alkalmazni.