Külföldi napidíj: lesz-e tényleg 60 euró? Eloszlatjuk a félreértést

Megosztás Tetszik

Megteheti-e a munkáltató, hogy a jövőre 60 euróra emelkedő napidíj helyett továbbra is az idei összeget, 40 eurót ad külföldi kiküldetés esetén a munkavállalóinak? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszában eloszlat egy általánosan tapasztalt félreértést.

„Nemzetközi fuvarozó vállalkozó csak a környékbeli országokba szállít. Mivel rövid az út, így legtöbbször egy nap alatt megjárják az utat. De van, hogy a sofőrök kint ragadnak, kint kell aludniuk az autóban. Ilyen esetben is adható nekik a jelenleg 40 euró külföldi napidíj? Vagy kell hozniuk nyugtákat a munkáltatónak? Jövőre ugyebár megemelik a napidíjat 60 euró/nap összegre. Mivel ezt a magas díjat a munkáltató nem tudja kigazdálkodni, megteheti, hogy továbbra is csak 40 eurót ad minden 8 órát meghaladó kint tartózkodás után?” – kérdezte olvasónk.

Szakértőnk válaszát egy félreértés eloszlatásával kezdi, amikor leszögezi, hogy az adószabályozás szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősülő napidíj fizetése nem kötelező. Még a munka törvénykönyve (Mt.) sem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, hanem úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51. § (2) bekezdés). Azt, hogy a munkáltató ennek a kötelezettségének hogyan, milyen mértékben tesz eleget, a munkavállalóval történt megállapodásnak megfelelően a munkaszerződésben kell rögzíteni.

A fuvarosok külföldi kiküldetése esetében a korábbi napi 40, illetve jövő évtől 60 eurónak adózási szempontból van jelentősége, amennyiben legfeljebb ekkora összeg nem visel adót (mivel igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül), feltéve, hogy

– a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül a kiküldött más költség elszámolására nem jogosult, vagyis, ha a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el;

– a kiküldetésben töltött időtartam a napi 8 órát eléri.

Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a külföldi tartózkodás költségeire kisebb összegű költségtérítés is elegendő, nincs akadálya, hogy kevesebb napidíjat fizessen. Nem adókérdés, hanem munkaügyi vita tárgya lehet, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el.

A kiküldetés időtartamának az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt számít. Az időtartam megállapításához a fuvarozók esetében az országhatár átlépését kell alapul venni úgy, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat azzal, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít.

Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az előzőek szerinti időtartamok egybeszámítása. Az egybeszámítás során, ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.